A legyek az ökoszisztémában fontos szerepet töltenek be: beporzók és hulladékeltüntetők is lehetnek. Azonban egyes fajok úgy fejlődtek, hogy parazitaként más szervezeteken élősködnek. Ilyen például a Cochliomyia hominivorax nevű légyfaj is, melynek nőstény egyede nyílt sebeket keres, ahova aztán petét rak. A kikelő nyüvek az élő szövetet fogyasztják, ami a gazdaállat számára fájdalmas, és kezelés nélkül a halálát okozza.

Az 1960-as években Texasban nagyjából 1 millió szarvasmarha fertőződött meg a nyüvekkel évente a becslések szerint.

Ezért több milliárd steril hímet engedtek szabadon repülőgépekről. A nőstények így nagyobb eséllyel egy szaporodásképtelen hímmel párzottak, mely után nem tudtak életképes petéket rakni.

A fenti biológiai megoldás mellett a szarvasmarhákat is kezelték, illetve az időjárás sem kedvezett a parazita szaporodásának, emiatt 1982-re gyakorlatilag ki is halt az Egyesült Államok területén. Ez a komplex intézkedés 750 millió dollárba került, mely azonban lehetővé tette a szarvasmarha-szektor felvirágzását.

Évtizedeken át egy panamai létesítmény rendszeresen engedett szabadon steril hímeket, hogy gátolja a parazita légy visszatértét az északi területekre.

A kutatók több lehetséges hipotézist is felállítottak annak magyarázatára, hogyan tud terjedni a parazita: lehetséges, hogy élő szarvasmarha-szállítmányokon érkezett, vagy a globális felmelegedés következtében melegedő időjárás kedvez a fajnak, de az is előfordulhat, hogy a nőstények már képesek elkerülni a steril hímeket.