A Tárcaközi Bizottságnak több minisztérium és kamara is a tagja. Ezzel párhuzamosan működik a már említett Aszályvédelmi Operatív Törzs, amelynek egyik munkacsoportjában a NAK szintén aktívan dolgozik egy szerteágazó intézmény struktúra keretében, a már említett célokért. Ezek közül is a legfontosabb számára a tudatosítás.

– Feladatunk eljuttatni a gazdákhoz a napjainkban felgyorsult tempóban megjelenő, gazdálkodást segítő információkat.

Milyen agrotechnikai megoldásokkal lehet megóvni a talajainkat és abban lévő vízkészletet? Hogyan lehet a felszíni borítást biztosítani? Milyen megoldások rejlenek az innováció és digitalizáció terén? – és még hosszan lehetne sorolni. Ezek olyan lényegi információk, amelyek nélkül napjainkban nem lehet sikeres gazdálkodást folytatni.

A felsoroltakat akár nevezhetjük a modernkori mezőgazdaság alappilléreinek is, a jövő gazdageneráció ebben a környezetben kell tevékenykednie, válaszokat találni a 21. század kihívásaira. De hogyan látja a NAK elnöke a generációváltás kérdéskörét?

– Ma már az agráriumban megkerülhetetlenek a digitalizációval felszerelt mezőgazdasági gépek. Ezeknek a modern eszközöknek a teljes körű kihasználásához azonban innovatív szemléletű, elszánt fiatalokra van szükség, akik tudásukkal képesek biztosítani a hatékonyságot.

Azt szoktam mondani, mikor fórumokon veszek részt, hogy ki kell hagyni egy-egy széket a fiataloknak, hogy ők is le tudjanak ülni közénk. Ugyanis szüksége van az agráriumnak arra a dinamikus lendületre, amely bennük rejlik. Aki komolyan gondolta rendszerváltáskor, hogy elkezd gazdálkodni, az már három és fél évtizede teszi. Itt az idő a stafétabot átadására. Ehhez már megszülettek azok a jogszabályi lehetőségek, támogatási konstrukciók, amelyek lehetővé teszik, sőt ösztönzik a generációváltást. Erre mindenképpen szükség van a hazai mezőgazdaság versenyképes működése és a termésbiztonság további biztosítása érdekében.