Ebben a kerttípusban a metszőolló csak elvétve kap szerepet, minden növényt hagyunk kibontakozni, csak akkor metszünk, ha feltétlenül muszáj. A régi falusi kertekben alkalmazott növények jellemzően kevésbé igényesek, hiszen a családoknak nem volt idejük sokat bíbelődni velük. Valamint könnyen szaporíthatóknak kellett lenniük, hiszen így kerülhettek át könnyedén a szomszédtól vagy a rokonoktól új fajok a kertbe.
Egynyári mályva
Levelei szív formájúak, csipkés szélűek, szára és levelei is szőrösek. Virágai a 80-160 cm magas, felfelé törő, merev szárakon körben állnak, szinte a szár teljes hosszában. Színválasztéka lenyűgöző, fajtái fehér, sárga, rózsaszín, piros, bordó és lila színben pompáznak.
A virágok alulról fölfelé nyílnak, úgynevezett álfüzért alkotnak, 7-10 cm nagyok, folyamatosan és hosszan díszítenek, a nyár első harmadától egészen őszig. Sajnos vágott virágnak nem alkalmas.
Az egynyári mályva (Alcea rosea annua) magról könnyen szaporítható, ha a nyár végére beért magokat összegyűjtjük és április végén, május elején világos, napsütötte helyre elvetjük laza szerkezetű, mélyebb rétegű, tápanyagban gazdag talajba.
Mérete, sok virága miatt tápanyagigényes, a tavaszi erőteljes szerves trágyázás mindenképpen ajánlott. Rozsdabetegségek megtámadhatják olykor, de általában nem ad növényvédelmi feladatokat.
Birsalma
Délnyugat-Ázsia kaukázusi területein őshonos, gyümölcs- és díszfaként is tökéletes, kis termetű, 5-8 m magasra megnövő, szerteágazó törzsű, lombhullató bokorfa. Váltakozó állású, egyszerű levelei 6–11 cm hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul sűrűn borítják az apró fehér szőrök. Magányosan álló, ötszirmú, rózsaszín-fehér virágai április végén, május elején nyílnak, így a fagyok ritkán károsítják.
Termése éretlenül zöld, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek késő őszre ledörzsölődnek. Éretten fényes aranysárga, kemény falú, illatos almatermés. A termés alakváltozatától függően beszélhetünk birsalmáról (Konstantinápolyi birs), vagy körteszerű termés (Bereczki birs) esetén birskörtéről.
A koronát évente vizsgáljuk át, és ritkítsuk a sűrűn álló vesszőket, gallyakat. Ügyeljünk arra, hogy az ágak végét ne vágjuk le, ugyanis az egyéves hajtások végein hozza a termést. A birsalmafák és terméseik jól ellenállnak a betegségeknek, a kártevőknek, a téli lemosó permetezés általában elegendő.
Jezsámen
A közönséges jezsámen (Philadelphus coronarius) előfordulási területe a Földközi-tenger térsége, valamint Kelet- és Délkelet-Ázsia. Erősen felálló, sűrű hajtásrendszerű, 2-3 m magasra is megnövő, lombhullató cserje. Levelei oválisak, enyhén fogazottak, sötétzöldek.
Májusban, júniusban nagy tömegben hozza krémfehér, négy sziromlevelű, bódítóan illatos virágait az előző évi hajtásain, ezért a virágzást követően érdemes metszeni. A szabálytalanul növő, beteg vagy sérült ágakat nyessük le. Az elöregedő ágakat vágjuk vissza körülbelül 40 cm magasságban.
Az első években rendszeres öntözésre van szüksége, a kifejlett növény már beéri kevesebbel. Kora tavasszal terítsünk komposztot a tövéhez a dús virágzás érdekében. Betegségekkel és kártevőkkel szemben viszonylag ellenálló, de levéltetvek, pajzstetvek, lisztharmat megtámadhatják.
Szaporíthatjuk magról vagy félfás dugványozással. Az ősszel begyűjtött magokat tavasszal vessük el cserepekbe vagy közvetlenül a kertbe. Dugványozáshoz nyár közepén vagy végén vágjunk le egészséges, 10-15 cm hosszú félfás hajtásokat, és távolítsuk el az alsó leveleiket.
A dugványokat tápanyagban gazdag, laza talajba helyezzük, használhatunk gyökereztető hormont a nagyobb siker érdekében, vagy vízben is gyökereztethetjük őket. Rengeteg kertészeti fajtája beszerezhető, a telt virágú fajták látványosabbak, de általában kevésbé illatosak.
5 tipp az aszály ellen, amit a saját kertünkben is alkalmazhatunk
Virágok üzenete: tudja milyen virággal menjen bocsánatot kérni?
