Ez egy északi típusú hibrid fajta, ami optimális környezeti feltételek mellett 7-8 tonnás termésre is képes. A hazai malomipar azonban nem szereti a hibrid fajtákra jellemző vastag héjú, nehezen őrölhető szemeket a rossz kihozatali mutatókból adódóan, azonban ez a francia fajta, úgy látom, ennek ellenére kezd divatba jönni idehaza.

Változó fogyasztói trendek

Lakatos Zoltán a piaci mellett a fogyasztói trendekre is kitért. Jól látja, hogy az egyre erőteljesebben fellépő lisztellenes lobbi, amely zászlajára tűzte ki a liszt fogyasztásának egészségre káros hatásait, egyre inkább kezdi érzetetni hatását a fogyasztók körében.

– A fogyasztói bizonytalanságot csak erősíti, hogy mára nem tudjuk pontosan, mit eszünk. Míg korábban nagyanyáink meghozták a malomból a lisztet, amiből tésztát gyúrtak, ma olyan fagyasztva csomagolt félkész pékáru-termékeket lehet a boltokban kapni, ami joggal veti fel a fogyasztókban a kérdést, milyen tésztából is van valójában az adott pékáru.

Másfelől az egészséges étrendtrendnek eredményeként kialakult az a modernkori vélemény, hogy a lisztből készült sütödei termékek hizlalnak, ebből adódóan fogyasztásuk kerülendő. Ennek az lett az eredménye, hogy évente 1-2 százalékkal csökken a liszt felhasználása a háztarásokban. És várhatóan ez a csökkenés jó darabig nem változik.