Számos kultúrában úgy hitték, védelmet és szerencsét hoznak, távol tartják a rossz szellemeket és a betegségeket. Rizómáinak és gyökerének kivonatát hagyományosan felhasználják szív- és érrendszeri problémák kezelésére. Elsősorban azonban népszerű kerti dísznövény, hiszen kedves virágaival megtöri a tél komorságát, és ebben a korai időszakban táplálékot nyújt a beporzóknak.

A hunyorok (Helleborus) a boglárkafélék családjához tartozó, főként a Balkán-félsziget, Dél- és Közép-Európa, Törökország, Kína nyugati területein őshonos, középmagas, hosszú életű, mérgező évelők. Már nevük is erre utal: helleborus = halálos eledel. Bőrrel érintkezve irritálnak, viszketést okozhatnak, legjobb, ha kesztyűben dolgozunk velük.

A levelek tenyeresen összetettek, mélyen szeldeltek, mélyzöld vagy világoszöld színűek. A virágok bókolók, sárga porzóikkal különleges látványt nyújtanak. A sziromszerű virágtakaró levelek színe lehet fehér, rózsaszín, vörös, lila, kék, zöldes és kékeszöld árnyalatú, sokáig díszítenek, akár egy hónapig is megmaradnak a növényen, miközben színük zöldre vagy bíborra vált.

A virágok általában a levelek között, vagy azok fölött helyezkednek el, átmérőjük 5-10 cm. Sok faja és fajtája létezik, van köztük lombhullató és örökzöld is. Ha ügyesen kombináljuk a fajtákat, akár karácsonytól májusig is díszíthetik kertünket.

Hazánkban három faj őshonos és védett.

A kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) hazánkban az Észak-Dunántúl hegységeiben nő. Halványzöld színű virágokkal csalogatja megporzóit. Virágai enyhe teleken már januárban megjelenhetnek, de folyamatosan, április elejéig hozza új virágait. A Bükk hegység tölgy- és gyertyánerdeiben él a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens). Levelei tenyeresek, fogazott szélűek, mélyen szeldeltek, virágai zöldes-bordós színűek.

Az illatos hunyort (Helleborus odorus) a Dél-Dunántúlon és a Mecsekben találjuk meg. Virágai sárgászöldek vagy zöldek, sugarasak, a szirmokból pedig mézelők alakultak ki, illatuk a bodzához hasonló. Szórt állású, tenyeresen összetett levelei a főerek mentén szőrözöttek, áttelelnek, csak akkor veszíti el őket, amikor újak fejlődnek.

Fekete hunyorral (Helleborus niger) általában hegyvidéki erdőkben, cserjésekben, köves lejtőkön találkozhatunk. A növény 10-30 cm magas, levelei sötétzöldek, örökzöldek, tenyeresen összetettek, 7-9 levélkével. Vastag szárain egy-egy nagy, 5-8 cm átmérőjű virág fejlődik, melynek színe először hófehér, majd rózsaszín árnyalatot kap.