Fenntartható élelmiszerforrást biztosíthatnak, gyümölcsöket, dióféléket, zöldségeket és fűszernövényeket, miközben kevesebb karbantartást igényelnek, mint a hagyományos kertek. Javítják a talaj termőképességét és vízmegtartó képességét, megkötik a szén-dioxidot, és támogatják a vadon élő állatok élőhelyeit.
A kívánt cél eléréséhez lényeges a talajadottságoknak és a klimatikus viszonyoknak megfelelően összeállított társítás. Összességében az erdőkertek az élelmiszer-termelés új és innovatív megközelítését jelentik, ami integrálja az ökológiai elveket az emberi szükségletekkel, és célja olyan termő és fenntartható rendszerek és tájak létrehozása, amelyek az emberek és a környezet számára egyaránt előnyösek.
Az erdőkert létesítésének előnyei
Biodiverzitás: Az erdőkerteket a természetes erdőhöz hasonlóan sokféle növényfaj alkotja: fák, cserjék, zöldség- és dísznövények, gyógynövények és talajtakarók.
Fenntartható élelmiszer-termelés: Az erdőkertek a permakultúra és az agrárerdészet elveit alkalmazzák, hangsúlyozva a fenntartható gyakorlatokat. A lágy szárú évelő és egynyári fajok és a cserjék köztes termesztése és a hét vertikális szint kihasználása maximalizálja a földhasználat hatékonyságát, lehetővé téve sokféle élelmiszernövény folyamatos termesztését kis területen.
Talajjavítás: Az évelő növények, köztük a mélyen gyökerező fák, cserjék idővel javítják a talaj szerkezetét és termőképességét, különösen az akkumulátor fajok esetében. Az erdőkertekben élő mulcsokat és felületi komposztálást is alkalmaznak, amelyek javítják a talaj biológiai aktivitását, szervesanyag-tartalmát, a tápanyagciklust és a nedvességmegtartást.
Kevés fenntartási munka: A beállt, működő erdőkertek a telepítés után a hagyományos veteményeskertekhez vagy ültetvényekhez képest viszonylag kevés fenntartást, ápolást igényelnek. A változatos növényközösség önszabályozó ökoszisztémát hoz létre, nincs szükség a műtrágyák, növényvédő szerek használatára és a túlzott öntözésre.
