A PannonPharma csoporthoz tartozó Gyógynövénykutató Intézet rendszeresen szervez nyílt napot, ahol kutatási eredményeik bemutatása mellett a világon csak néhány helyen látható kemotaxonómiai botanikus kertet is bejárhatják az érdeklődők.
Ez a körülbelül 1000 fajt, fajtát felvonultató gyűjtemény a svéd Rolf Dahlgren botanikus rendszerezésére épül, 1984-ben adták át, és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik.
A Dahlgren-rendszer szerinti hatóanyagcsoportokba tartozó növények jellegzetes fajait mutatja be. A kertet a kutatóintézet akkori igazgatója, Tétényi Péter tervezte, és tartoznak hozzá gyógyszerkönyvi parcellák, védett, illetve mérgező növényeket bemutató parcellák, valamint a Pilis és a Visegrádi hegységet modellező területek, ahová az eredeti termőhelyről begyűjtött növényeket ültettek. Az idén egynyári növények ágyásaival bővült a bemutató.

Fotó: Horváth Csilla
A rendszerezés alapja
A kemotaxonómiai rendszerezés azon alapul, hogy egyes hatóanyagok termelése vagy nem termelése genetikailag meghatározott, és a faj fejlődéstörténetét és rokonsági viszonyait mutatja. Egy növény kémiai összetétele állandó jellemző és alkalmas a fajok megkülönböztetésére.
Ez különösen a külső megjelenésükben szinte azonos növények megkülönböztetésére ad lehetőséget és új fajok azonosításához is vezethet. A rendszer besorolása alapján előre lehet látni, hogy milyen anyagok fordulhatnak elő egy-egy fajban, ami a vegyipar és gyógyszeripar lehetőségeit növeli meg. Jó példa erre a taxol vegyület felfedezése, amit a Taxus brevifolia kemotaxonómiai vizsgálata során azonosítottak és rákellenes hatásúnak tartanak. A rendszerezés alapja egyebek közt a benzilizokinolin-alkaloidok, a pirrolizidin alkaloidok, a tropán alkaloidok, az ellágsav és ellágtanninok, a szilícium, különböző flavonoidok megléte vagy hiánya.

Ebben a rendszerben például egy csoportot alkotnak a rutafélék, amelyekre cseranyagok képzése jellemző vagy az illóolaj-termelő ajakosok. Kémiailag egységes a keserűfűfélék családja, de kevésbé fajgazdag. Egy csoportba kerültek viszont alkaloidtermelésük miatt a mákfélék és a borbolyafélék.
A botanikus kert növényei
Télen néhány növény visszaköltözik a hidegházba, ahol melegkedvelő fajokat mutatnak be, mint például a papagájvirág különböző színváltozatai, vagy a szentjánoskenyérfa, az ehető hibiszkusz, a fokföldi áloé.

Az idén alakítottak ki két ágyást hazai nemesítésű egynyári virágok számára. Ott kakastaréj, kokárdavirág, keskenylevelű rézvirág, kúpvirág, verbéna, törökszegfű színpompás magyar fajtái láthatók.
A botanikus kert szakvezetéssel bárki számára látogatható, hétköznap 10 és 15 óra között, előzetes bejelentkezéssel. Időpont-egyeztetés a (26) 340-533/162 telefonszámon vagy a latogato@gynki.hu címen.
Növényföldrajzi élmények Balassagyarmaton
Melegedő klíma, változó kertek: végleg szubmediterrán országgá válunk?