Másik szemet gyönyörködtető lepkefajunk, a T-betűs pávaszem élete inkább erdőségekhez kötött, hiszen lárváik bükk- és tölgyfajok leveleit rágják, míg a kifejlett példányok már nem táplálkoznak.
De nem mehetünk el említés nélkül a kornistárnics, az őszi kikerics, a kígyógyökerű keserűfű, a nedűgombák és a sárgaliliom mellett sem.
A délnyugati határainkat öntöző Rába az Alpok keleti lejtőjén ered, hosszának kétharmadán Magyarországon halad. Legtermészetesebb, legkevésbé szabályozott folyónk táplálja gyertyános tölgyes erdőelegyeinket, melyek alján berki szellőrózsa, lenkék virágú kis télizöld, szártalan kankalin, mocsári gólyahír, henye boroszlán, csillagos nárcisz, az orchideák közül pedig a sömörös kosbor és az agárkosbor díszlik.
A hegyvidéki égerligeteket pedig a struccharaszt jelenléte és látványa teszi érdekessé. A Kőszegi-hegység bájos lakója nem más, mint a búbos cinege, a fehér sáfrány pedig sehol máshol nem található meg hazánkban. Az egész Őrség hordalékos, üledékes: agyagos-kavicsos rétegeken nyugszik, vékony termőréteg van csak rajta. Az apróparcellás gazdálkodás ugyanakkor tájba simuló épületeivel alakította ki a vidék arculatát.
A gyenge termőképességű földek miatt hagyományosan a legeltető szarvasmarhatartás adta az ott lakók megélhetését, hiszen a rossz vízelvezetésű, agyagos talajokon nehézkes a földművelés. A szerek és községek elnéptelenedésével ez sajnos nagyon lecsökkent, így kaszálással igyekeznek fenntartani a lápok reliktum élővilágát, emellett a nemzeti park állatállománya jelenleg 700 magyar tarka és 50 muraközi ló. Kondorfa határában 70 hektáron pedig az európai bölény visszatelepítésén fáradoznak a szakemberek.
Az agyagos talaj azonban kedvezett más ősi mesterségek kialakulásának, a fazekasságnak, errefelé gelencsérnek hívták a fazekasokat. A veleméri völgyben használatos korongjuk is eltér a más vidékeken ismertektől: bal lábbal, oldalról kell hajtani.
Hasonlóan ősi és az Őrséghez köthető mesterség a töktermesztés és a tökmagolaj-sajtolás, amit itt ütésnek neveznek. A tökmagolajütés munkafázisai: köpesztés, darálás, gyúrás, pörkölés, sajtolás, amelyeket magunk is megnézhetünk, sőt, ki is próbálhatjuk egyes bemutatóhelyeken.
Mára a vízszennyezések és az elnéptelenedés miatt a rákászat is megszűnőben lévő foglakozás. Szeretettel ajánlom hát figyelmébe a kirándulni vágyóknak hazánknak ezt a meseszép területét. A nemzeti park bőven gondoskodik szórakoztatásunkról, hiszen 2004 óta évente szervezi meg Őriszentpéteren az Őrségi tökfesztivált, 2008 óta pedig a Miénk itt a rét rendezvényt.
Rendezvényközpontjait felkereshetjük Szőcén, Pityerszeren, Szalafőn és Őriszentpéteren, de tanösvényekben, túraútvonalakban sincs hiány: Dobogó-erdő tanösvény, Sárga liliom tanösvény, Hármas határ tanösvény, Rábamenti tanösvény, Fürge cselle tanösvény.
