Nem a legkönnyebb utat választotta, de utólag örül annak, ahogyan alakult az élete. Testhezállóbbnak érzi a jelenlegi kisebb, családi léptékű, jól átlátható birtokukat. A nulláról indultak, de rövid idő alatt létrejött egy csodálatos családi kisbirtok a Nagy-Eged-hegy lábánál – emlékszik a kezdetekre Marcell.
Az első borát 2009-ben készítette el, egy kékfrankost a Kis-Egedről, nagyapja öreg szőlőtőkéiről. A szőlész-borász alapokat megszerezte az egyetemen, az USA-ban, Franciaországban tett szert gyakorlatra szüretek idején, de még szükség volt egy kis tapasztalatra. A szőlő megtermelésétől, a szüreten át a borkészítésig, a komplex folyamatot abban az évben vitte végig először. Ez a bor akkor még nem került kereskedelmi forgalomba, családi ünnepekkor bontanak egy-egy palackot.
Romlatlan szőlőtőkék
A tudatos építkezés a fajtaválasztással folytatódott. Az nagyon fontos, hogy csak saját szőlővel dolgozunk, és ennek megfelelően csak organikus, ökológiai, bio – ezek a fogalmak végül is egymás szinonimái – alapanyagból készítünk borokat. Ahhoz, hogy saját szőlőből, bio alapanyagból bikavért és egri csillagot készítsek, az minimum négy-négy szőlőfajtát igényel, úgyhogy nyolc fajtát kellett telepítenem. A parlagterületeken teljesen új ültetvényeket hoztak létre, úgyhogy meg volt a fajta választás szabadsága. A kék szőlők közül a Kékfrankost termeszti a legnagyobb területen, ez a bikavér alapja, de fajtaborként is nagyon izgalmasnak és szerethetőnek tartja. E mellé választott három nemzetközi, francia fajtát, a Syraht, a Pinot noirt, és a Cabernet franct. A fehéreknél nehezebb volt a döntés, mert az Egri Csillag készítése során nagyobb mozgásteret ad a szabályozás, itt a Hárslevelűre, a Furmintra, és a személyes kedvencére, a Rajnai rizlingre esett a választás, amit kis fűszerként a Traminivel egészített ki. Ezek olyan fajták, amelyek nagy borokat tudnak produkálni azzal együtt, hogy hűen képviselik a termőhely karakterét, indokolja a választását.
A szőlőben a telepítéstől kezdve ellenőrzött bioművelést folytat.
Az elmúlt évek bebizonyították számára, hogy ez hosszútávon fenntartható nemcsak környezetileg, hanem gazdaságilag is, és egy működő rendszert alkot. Költségesebb ugyan a bio a hagyományos művelésnél, de nem föltétlenül azért, mert drágábbak azok az anyagok, amiket használnak, hanem azért, mert kevesebb termést szüretelnek. Jóval nehezebb a növényvédelem, és eleinte sokat küszködött például a soraljak gyommentesítésével. Úgy gondolja, mára kezelhető a helyzet a rendelkezésre álló gépparkkal.
Fajtaborokat a hazai piacra
A pincészet zászlóshajója az Egri bikavér és az Egri csillag grand superior, ezek mellett a házasításhoz használt fajtákat esetenként önállóan is megjeleníti. A legnépszerűbb a Rajnai rizling a fajtaborok között, az fogy el a leghamarabb minden évben.
A borokat jelenleg 12 országba exportálják, de csak a borvidéket képviselő két házasítással és a Kékfrankossal jelennek meg külföldön. Ez szintén egy tudatos elhatározás eredménye.
