Ezen mikorrhizakapcsolatok azonban egyre nagyobb veszélybe kerülnek a monokultúrás mezőgazdaság, az urbanizáció, a szennyezés, a vízhiány miatt, továbbá várható, hogy a klímaváltozás következtében növekszik a száraz időszakok gyakorisága. Ilyen körülmények között a mikorrhiza gombák jelentősége a növények táp­anyag- és vízfelvételében a jelenlegi állapothoz képest növekedni fog. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy ezek a gombafonalak élő szövetet alkotnak, ezért ha a talajban ható gombaölő és talajfertőtlenítő szereket használunk, akkor azok a mikorrhiza gombákat akár teljes mértékben kipusztíthatják.

Manapság már hazánkban is vásárolhatunk por vagy folyadék alakú készítményeket, amelyek segítségünkre lehetnek abban, hogy növényeink vitalitását természetes módszerekkel fokozhassuk.

Kívül vagy belül

Kétféle kapcsolat alakul ki a gyökérzet és a gombák között. Kalapos gombákkal alakul ki az ektomikorrhiza, amikor a gombafonalak csak kívülről hálózzák be a hajszálgyökereket. Hazai példa a tölgyfák és a sárga rókagomba kapcsolata. A gyakorlatban használt készítmények endomikorrhiza kapcsolaton alapulnak, vagyis a gombafonalak behatolnak a gyökérbe. Ezek általában ősi mikroszkopikus gombák, amelyek nem képeznek termőtestet, viszont spóráik mindenfelé megtalálhatók a talajban. Szinte minden növényfajjal képesek együtt élni, és csak akkor szaporodnak, ha felépül ez a kapcsolat.

A mikorrhizák jelentőségének felismerésével párhuzamosan 2021-ben létrejött egy nemzetközi tudósokból álló csoport SPUN (Society for the Protection of Underground Networks) néven, (magyarul föld alatti hálózatokat védő társaság), akik célul tűzték ki, hogy 10 000 talajmintát begyűjtve térképezzék fel bolygónk mikorrhizahálózatának kiterjedtségét, minőségét és genetikai hátterét. A szervezet honlapján olvasható gondolat szerint: „ A gombahálózatok alapozzák meg az életet a Földön. Ha a fák a bolygó tüdői, akkor a gombahálózatok a keringési rendszerek. Ezek a hálózatok nagyrészt feltáratlanok”.

A SPUN globális vizsgálatain kívül egyéni kutatások is készülnek a mikorrhizák és egyes növényfajok kapcsolatáról. Egy olasz szaklapban, a Scientia Horticulturea-ban megjelent tanulmányban fügefajtákat vizsgáltak. Két kiválasztott fügefajta egyedeinek gyökerét kezelték kereskedelmi forgalomban kapható mikorrhiza­készítménnyel és figyelemmel kísérték a fejlődésüket. E szerint a kezelt példányok gyökérzete átlagosan 31-35%-kal volt nagyobb, kiterjedtebb és erősebb, mint a kezeletlen kontrollcsoport növényeinek gyökérzete.

A kutatók arra a végeredményre jutottak, hogy a mikorrhiza gombák használata előnyös lehet a füge termesztésében, különösen a száraz és tápanyagban szegény területeken.

Gyermekcipőben jár még a láthatatlan gombák vizsgálatával foglalkozó tudományág, de mindenképp érdemes figyelemmel kísérni az eseményeket, könnyen lehet, hogy megváltoztatják a kertészkedéssel, gazdálkodással kapcsolatos szemléletünket.