Az Észt Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Hivatal (PTA) adatai szerint az afrikai sertéspestis helyzete rendkívül súlyos: idén négy új megyében – Tartu, Rapla, Jõgeva és Järva – is megjelent a vírus, ahol az elmúlt években nem regisztráltak eseteket.
A hatóságok különösen aggasztónak tartják, hogy a fertőzött vaddisznók száma is folyamatosan nő: az idei évben már 65 pozitív esetet regisztráltak, amelyek 70 százaléka elhullott állatokból származott. Júliusban az új esetek száma megugrott, és ezzel egyre több fertőzött vadállat jelenik meg a gazdaságok közvetlen közelében.
Gazdák küzdelme: szigorú szabályok, kevés garancia
A Kaubi Farm Jõgeva megyében szigorúan betartja a járványvédelmi előírásokat: egész évben alkalmazzák a fertőtlenítőzónákat, járműmosást, és a dolgozók számára szigorúan tiltott az erdőbe való belépés. Mégis – mint azt az állattenyésztési vezetőjük, Varpo Vare elmondta – a pszichológiai nyomás hatalmas. „Ez a legrosszabb, ami történhet. Az alkalmazottaink nemcsak hogy nem járnak erdőbe, de már a családtagjaik is kerülik az erdőt, nehogy behurcolják a vírust,” – fogalmazott.
A vadállomány szerepe és a lakosság felelőssége
A PTA a sertéstartók mellett a vaddisznóállomány szabályozásának fontosságára is felhívta a figyelmet. A Tartu Vadásztársaság például már intenzíven vadássza a populációt, és hangsúlyt fektet a vadászruházat és lábbeli fertőtlenítésére is. Tõnu Peterson, a társaság ügyvezető igazgatója szerint a védekezésbe nemcsak a vadászokat kell bevonni, hanem az erdőt járó civileket is: gombászóknak, bogyószedőknek és erdőmunkásoknak szintén fertőtleníteniük kellene a felszerelésüket.