Három megyében összpontosul
A gyümölcstermő terület Magyarországon az ezredforduló óta számottevően csökkent. A gyümölcsös művelési ágú területek nagyságára vonatkozó KSH-adatsor szerint ezen területek hazánk EU-csatlakozása óta folyamatosan szűkülnek. A 2004-es több mint 100 ezer hektárról indulva mára alig haladja meg a 80 ezer hektárt a gyümölcs művelési ágú területek nagysága. A tényleges helyzetet ennél pontosabban leíró adat a KSH által végzett időszakos Agrárcenzusból nyerhető, ami a tényleges földhasználatot nézi, nem a művelési ágat.
A KSH idősoros adatai alapján a szilvaültetvények területe az általános trendtől eltérően nem csökkent olyan mértékben, mint az összes gyümölcsösé. A kétezres évek eleji mintegy 6000 hektárról fokozatosan emelkedett, 2016-ban elérve a 8000 hektárt, jelenleg pedig 7000 hektár a szilvaültetvények összterülete az országban. Ez azzal is együtt járt, hogy az összes gyümölcsön belül nőtt a szilva aránya: 2005-ben alig érte el a 6%-ot, jelenleg viszont 8-9%. Az időszakos Agrárcenzus adatai ettől némileg eltérő képet mutatnak, a részletes adatfelvétel alapján 2023-ban a szilvaültetvények aránya 10,03% volt.
A szilva egyre inkább az észak-alföldi régióban és azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem. Az Agrárcenzus részletes adati alapján 2023-ban a szilvaültetvények 32,5%-a ebben a megyében volt, míg ez az arány 2010-ben még csak 20,4% volt. A két másik, jelentős termőfelülettel rendelkező megye, Pest és Bács-Kiskun szerepe csökkenőben van, mind a termőfelület százalékos arányában, mind pedig annak abszolút nagyságában kifejezve. Szabolcs-Szatmár-Beregben 13 év alatt a szilvaültetvények területe mintegy 700 hektárral nőtt, míg Bács-Kiskunban 500, Pest megyében pedig 300 hektárral csökkent. Összességében napjainkban ebben a három megyében található a szilvaültetvények 62%-a.
Az ország gyümölcstermelése nagy éves ingadozást mutat, ami a KSH adatai alapján az 1. ábrán látható (az összes termés a bal oldali skálán, a szilvatermés a jobb oldali skálán).
