Nőtt az oltványok száma
A hazai faiskolai termelés az ezredforduló után drasztikusan visszaesett, 8 millió oltványról 3 millió alá 2005-re, majd a 2015–2017 környéki átmeneti növekedés után folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, az utóbbi években jellemzően évi 3 millió oltvány alatt maradt. A teljes termelésből a szilva mennyisége és aránya a 2. ábrán követhető (a kék vonal a darabszámot, a piros vonal a százalékos arányt mutatja).
Míg a gyümölcsfaiskolai termesztés csökken, azon belül a szilvaoltványok előállítása emelkedett az ezredforduló óta, maximumát 2014 környékén érte el több mint 500 ezer oltvánnyal, ami több mint duplája volt a 2000-es évek elején regisztrált 200 ezres mennyiségnek.
A fajtahasználatot fajtacsoportonként vizsgáltuk, a következő kategóriákat alakítva ki: Besztercei-fajtakör, csacsaki fajták, angol-amerikai fajták (Stanley, President, Bluefre), német fajták (régebbi és újabb nemesítés egyaránt), ringlók és egyéb fajták. Az egyes fajtacsoportok százalékos részesedése a 3. ábrán látható.
Összegezve, a 2000-es évek elején a hazai faiskolák termeléséből a csacsaki fajták csaknem 50%-kal részesedtek, míg a német szilvák aránya alig haladta meg a 10%-ot. Ez az arány napjainkra nagyjából megfordult, a német fajták aránya meghaladja a 30%-ot, míg a csacsakiaké 20% alatt maradt. Az angol-amerikai fajták aránya nagyjából stabil, elsősorban a Stanley-nek köszönhetően, amely a teljes hazai termelés körülbelül 20%-át adja. A Besztercei-fajtakör és a ringlók csaknem teljesen kiszorultak a termesztésből, mindössze 3-4%-os a részesedésük.
A fajtahasználati trendeket nagyjából megerősítik a 2017-es ültetvény-összeírás adatai. Ezek alapján az ültetvényfelület 30%-át a csacsaki fajták adták, míg a Stanley részaránya 22% volt. A német fajták közül a Topend Plus 4% körüli aránnyal szerepelt, de a német fajták faiskolai termelése ezt követően futott fel, nagy valószínűséggel ma ennél a 4%-nál sokkal nagyobb arányt mutatna egy újabb ültetvény-összeírás adatsora.
Változó arányok
A korai szilva továbbra is szerepet kap a termesztésben, főként friss áruként.
A hagyományos Cacanska ranának jól láthatóan évek óta stagnál a szaporítása (4. ábra). A Topfirst fajtáé viszont évről évre nő, már meg is haladta a C. ranáét. Ennek több oka is van, de elsősorban a szép kék színt kedvelik a vevők. Vannak még ennél is korábbi fajták, mint például a Juna, melynek szaporítása szintén meredeken emelkedik. Ezt a fajtát még nem ismerjük igazán azon kívül, hogy minden eddigi szilvánál korábban terem és jóízű.
A középkorai éréscsoportban továbbra is a Cacanska lepotica dominál, bár egyértelműen csökken a szaporítása évről évre. Valószínűleg ebben a dömpingben nem akarnak a termelők többet telepíteni. Ennél korábbi érésű és nagyon bőtermő, jóízű a Hanka, amelyből néhány faiskola szaporít. Ezzel a fajtával kapcsolatban is további információkra van még szükség.
A középérésűek közül évtizedek óta letaszíthatatlan a trónról a Stanley, ráadásul úgy tűnik, a Cacanska lepoticával szemben egyáltalán nem csökken a népszerűsége (5. ábra).
A környező országokban is nagyon keresett, ebből van oltványexportunk is. Pedig vannak komoly konkurensei is, például a Toptaste (Kulinaria), melynek szaporítása növekszik, és ízben, tárolhatóságban megelőzi a Stanleyt, valamint hosszan fán tartható. Csökkenőben van a hagyományos Cacanska rodna, amely kiváló ízű, de a vírus-ellenállósága nem kielégítő, különösen az újabb vírusrezisztens és toleráns fajták mellett.
A középkései csoportban jelentős az átrendeződés (6. ábra). A már említett Besztercei-típusoknak a vírus mellett az egyre sokasodó hőségnapok végleg megadták a kegyelemdöfést, különösen az Alföldön. A Haroma szaporítása elmarad attól, ami indokolt lenne, bár kétségtelen, hogy a hőségnapokat ez a fajta is nehezen viseli. A Jojo továbbra is keresett, de két utódából is egyre többet szaporítanak.
A kései csoportban még mindig szerepel a President, sok hibája ellenére keresik. Szaporításában nem várható további felfutás, mert mindkét utóda (Tophit, Presenta) jobb nála. Az Elenát igen lassan szorítja ki a Presenta, pedig ez indokolt lenne (7. ábra).
Az igen kései csoportban vannak a legnagyobb arányban szaporított fajták, a Topend Plus és a Tophit. Előbbit a legnagyobb arányban szaporítják az újabb fajták közül. Nem véletlen, hiszen ebben az időben lehet a legjobb árakat elérni, különösen, ha hűtéssel párosítják.
Elkerülhetetlennek látszik a fajtaösszetétel átalakulása. Ráadásul Németországból, Michael Neumüllertől (BayOZ, Bayerisches Obstzentrum) újabb fajták várhatók, melyeket még kevéssé ismerünk, de a kezdeti eredmények nagyon biztatók.
Dr. Nádosy Ferenc, dr. Peti Erzsébet, Szarka Edit, dr. Lakatos Tamás
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
Kertészettudományi Intézet,
Gyümölcstermesztési Kutatóközpont
