A világon mindenütt meghatározó a szőlőtermesztésben és a borkészítésben, hogy milyen költségszinten tudnak gazdálkodni a termelők, a telepítéstől a termőre fordulásig pontosan mit adnak ki és arra mennyit költenek. A São Francisco folyó völgyében én dolgoztam ki azt a projektet, amit a borszőlő termesztését finanszírozó Banco Nordeste elfogad, aszerint kell a termesztőnek végigvinni a technológiát a finanszírozási időszakban. Normál körülmények között már a harmadik évben két szüret van, a várható termés pedig összesen 27 tonna. A negyedik évtől már összejön a teljes termésnek számító évi kétszeri 15 tonna, amit több mint 15 éven keresztül tudunk biztosítani ott (ez elsősorban csemegeszőlő termesztésére vonatkozik.)
A bő termés feltétele az intenzív tápanyagellátás, amit a levélanalízis adatai alapján pontosítunk. Példaként a táblázatban egy 3 × 2 méter térállású pergolalugas trágyázását mutatjuk be.
Intenzív gyökérnövekedés
A másik fontos tanulság a forró égövi szőlőtermesztési tapasztalatokból az, hogy nagyon fontos a talajtakarás valamilyen növénnyel, mert ezzel 4-5 °C-kal alacsonyabb szinten tudnánk tartani a hőmérsékletét. Rendkívül egyszerű módja valamilyen szalma kiterítése, majd a termelési ciklus végén beforgatása. A São Francisco folyó völgyében ezt a felső réteget öthavonta beforgatják a talajba. A bevizsgálásaink szerint óriási a jelentősége a tőkék mellett 40-40 centiméter szélesen kialakított fedett rétegnek a sor mindkét oldalán: rendkívül intenzív gyökérnövekedést okozott az ilyen művelés. A felszíni takarót mindig a szerves trágyával együtt forgatjuk be a talajba a szüretet követő harmadik héten. Ekkor kerül sor a gyökérmetszésre is, amit mindig a szőlősor egyik oldalán végzünk el, és 5 hónap múlva követi a másik oldali gyökérmetszés.
A méréseink szerint rendkívül intenzív hajszálgyökér-növekedés következik be, amit folyamatos gyökérvizsgálattal igazoltunk, valamint azzal, hogy gyors tápanyagfelvétellel reagált a növény erre a műveletre. Ezt a kéthetente történő levélanalízisek igazolták vissza.
Magas humusztartalom kívánatos
A következőkben kiemelek néhány technológiai részletet, amit különösen fontosnak tartok. A kijuttatott szerves trágya mennyisége nagyságrendekkel nagyobb, mint nálunk, mert a felhasználása folyamatos, minden termést követően adagolják. Az alaptrágyázás mennyisége még csak hasonló, de Dél-Amerikában minden évben adnak ki hektáronként 103 köbméter cukornádpelyvát, két részletben. Szerves trágyából első évben 22, a második évtől a negyedikig 44 köbmétert adagolnak. Ilyen mennyiségű szerves anyag kiadása ma Magyarországon nem gyakorlat, de mi lehet az előnye?
Az első döbbenetes különbség a szőlő látványa: minden időszakban sokkal zöldebb az ültetvény, és képes a folyamatos megújulásra, a vitorlanövekedés folyamatos, még a szüreti időszakban is. Mindig vannak fiatal hajtások és levelek, nagyobb a levélszám és a levelek mérete is. A gyökérzet ugyancsak lényegesen nagyobb, elsősorban a fiatal hajszálgyökér-felületben mértünk növekedést. A mérhető előnye a talajban kimutatható 1,5-4% közötti humusztartalom. Ennek borászati következménye, hogy a rendkívül forró nyarakon is élénk savtartalmú borokat kapunk, nagyon gazdag összetevőkkel, kimondottan tartalmasak ezek a borok.
A mérsékelt klímán is hasonlóan viselkedne a növény, ha 2% fölötti humusztartalmú talajban fejlődne. A 2024-es év a legjobb bizonyíték arra, hogy ha meglett volna ez a magas humusztartalom, akkor a szőlő nem lett volna úgy kiszolgáltatva az időjárás szélsőségeinek. Jobban bírták volna a tőkék a szárazságot, és a későbbi csapadék nem okozott volna újabb stresszt nekik, ami az országban több helyen is kényszerszüretet eredményezett.

Forrás: Unsplash