A nagy meleg következményei
A hőmérsékleti stresszek többször is érték a szőlőt, ezért néhány elméleti és gyakorlati dolgot érdemes számba venni. Jól ismert a hőmérsékletnek az egyes életfolyamatok intenzitására gyakorolt hatása. Az optimális alkalmazkodás tartományán túli hőmérséklet, a hőség jelentősen befolyásolja az anyagcserét, a növekedést, a növény életképességét. Meg kell határozni, hogy mi az a paraméter, aminek alapján megállapítható a növény számára optimális hőmérsékleti tartomány. Az erre irányuló vizsgálatok azt mutatták, hogy egyes enzimek, pl. a maláta-dehidrogenáz és a glukóz-6-foszfát-dehidrogenáz Michaelis-konstansa (Km) az a paraméter, ami összefüggést mutat a növény termőhelyének átlagos hőmérsékleti optimumával.
A magas hőmérséklet a membránok állapotát és a proteinek térszerkezetét befolyásolja. Különösen hőérzékeny a kloroplasztiszok belső membránrendszere, ezért a hőstressz egyik első jele a fotoszintézis zavara. A növények a hőhatást annak leárnyékolásával, a hő csökkentésével, illetve a protoplazma hőálló képességének fokozásával védik ki. A túlmelegedés elleni védekezés egyik leggyakoribb módja a transzspirációs hűtés, ami akkor működik, ha elegendő víz áll a növény rendelkezésére. A hőhatás a kapott dózistól függ, ezért a hőellenállóságot jellemző adatokat egy meghatározott ideig, mégpedig általában 30 percig tartó hőhatás nyomán bekövetkező változásokkal jellemzik.
A meleg és a forró égövön a savak jelentősége felértékelődik a borban, hiszen fontos értékmérője a bor frissességének, és annak, hogy milyen hosszú életűvé válhat az adott bor. Később, 1995-től már az úgynevezett mikroszórófejes öntözést vezették be az egész vidéken, úgy, hogy az a lomb fölé is elhelyezhető, így ezzel a lombozat hűtését is megoldottuk. Az ilyen ültetvényekben lényegesen kellemesebb mikroklímát sikerült kialakítani, mint az egyszerű csöpögtető öntözéssel.
A magas hőmérséklettel szembeni egyik leghatásosabb védelmet a specifikus, úgynevezett hősokkproteinek (HSP) nyújtják. Ha egy növény számára megszokott optimális hőmérsékletről mintegy 10 °C-kal magasabb hőmérsékletre kerül, akkor génexpressziója jelentős mértékben megváltozik. A legtöbb szokásos fehérje szintézise visszaszorul és a hősokkproteineké indul be.
Bevált magyar fajták a trópuson
Hosszú évtizedek munkáját dicséri, hogy rendelkezünk olyan magyar fajtákkal, amelyekre kíváncsi a világ. Ezen elgondolás alapján és kimondottan dél-amerikai kérésre vittünk ki számos magyar fajtát kipróbálásra. Ezek közül kiemelkedett a Furmint, a Kadarka, a Kékfrankos, a Pölöskei muskotály. A Cserszegi fűszeres már kicsit bonyolultabb fajta, mert csak a nagyon igényes termelőknél állta meg a helyét, ahol speciális feltételeket tudtak teremteni számára. Különösen az alannyal és a speciális tápanyag- adagolással lehetett eredményeket elérni ennél az igényesebb fajtánál.
Az alanyok közül a Börner minden elképzelésünket felülmúlt, de minden létező, korábban termesztésben használt alanynál is sikeresebb volt.
A Királyleányka és Juhfark nem hozta azokat az eredményeket, amiket vártunk tőlük, igaz, akkor még a helyi tradicionális alanyfajtákkal dolgoztunk. Érdemes lenne még a Rozália fajtát is kipróbálni, mert Brazíliában a déli termőhelyeken néhányan egészen jó minőségű Olasz rizlinget készítenek, és az ottani palettát színesítené egy Olasz rizlinget is tartalmazó új nemesítés. Mikrovinifikációs kísérletre elvittük ezt a fajtát Juazeiro Do Norte környékére, ahol intenzív telepítésbe kezdtek az ottani termelők, és úgy gondolják, a csemegeszőlő mellett kisebb felületen borszőlőt is termesztenek. Egy újvilági birtokon könnyen elfogadhatják a nagyon intenzív illatú, nagyon karakteres borokat.
