A Genti Egyetem Honeybee Valley kutatócsoportjának héten közzétett tanulmánya szerint a méhkolóniák 22,5%-a pusztult el Belgiumban a 2023/24-es tél folyamán. A legdrámaibb visszaesést Brüsszel térségében mérték, ahol a kolóniák 44%-a tűnt el – írja az Euractiv.
Noha télen természetes, hogy csökken a méhpopuláció, az átlagos veszteség jellemzően 10% körül mozog – nyilatkozta Ellen Danneels, a Honeybee Valley szakértője a Belga hírügynökségnek.
Fotó: David Hablützel, Pixabay
Nem csak belga jelenség
A BeeLife méhvédelmi szervezet szerint a belgiumi helyzet egy uniós szintű, folyamatos trend része. Spanyolországban és Olaszországban például invazív fajok – mint a ázsiai lódarázs (Vespa velutina és a keleti lódarázs (Vespa Orientalis) – veszélyeztetik a beporzókat.
2023-ban az „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” elnevezésű polgári kezdeményezés több mint egymillió aláírást gyűjtött össze. A kezdeményezés célja az volt, hogy az Európai Bizottság fokozatosan vezesse ki a szintetikus növényvédő szereket 2035-ig, mivel ezek hozzájárulnak a beporzók „eltűnéséhez” a tájakról.
Túl sok a háziméh?
A méhek pusztulásának veszélyére irányuló kampányok hatására az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt a méhészek száma Európában – írta az olasz Il Post portál. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 1990 és 2023 között 13%-kal nőtt a méhkolóniák száma Európában, világszinten pedig közel 50%-kal.
Ez a fejlődés azonban nem feltétlenül jó hír a biodiverzitás szempontjából.
A háziméh (Apis mellifera) ugyanis versenyhelyzetet teremt a vad beporzókkal – figyelmeztetett Enrico De Lillo, a Bari Egyetem környezetvédelmi kutatója. Elmondása szerint zavarja, hogy a közvélemény figyelmét főként a háziméhekre irányítják a zöld szervezetek, miközben más beporzók is súlyosan érintettek.
Belgiumban például Flandria régiója elsőként állított össze hivatalos „vörös listát” a vadméhek helyzetéről: a fajok 10%-a már eltűnt, további 30% pedig veszélyeztetett vagy sérülékeny.
