A Cell folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt feltételezik, hogy ez az ősi evolúciós esemény váltotta ki a gumó kialakulását. Ez a megvastagodott föld alatti gyökér tárolja a tápanyagokat a burgonya, a jamgyökér és a taró esetében is – írja a Phys.org.
„Eredményeink rámutatnak arra, hogy a fajok közötti hibridizáció hogyan indíthatja el új tulajdonságok kialakulását, lehetővé téve még több faj megjelenését” – mondja Sanwen Huang, a Kínai Mezőgazdasági Tudományos Akadémia szerzője. „Végre megfejtettük a burgonya eredetének rejtélyét.”
A burgonya a világ egyik legfontosabb élelmiszernövénye, eredete azonban régóta rejtély volt a tudósok előtt. Megjelenésében a modern burgonyanövény szinte megkülönböztethetetlen három chilei Etuberosum fajtól. Egy fontos különbség azonban, hogy az Etuberosum fajok nem rendelkeznek gumóval. A filogenetikai elemzés alapján pedig a burgonyanövény közelebb áll a paradicsomhoz.
Átfogó vadburgonya genetikai adatbázis
Ennek az ellentmondásnak a megoldása érdekében a kutatócsoport 450 termesztett burgonya és 56 vadburgonya faj genomját elemezte.
„A vadburgonya mintavétele nagyon nehéz, ezért ez az adatkészlet a vadburgonya genomikus adatainak eddigi legátfogóbb gyűjteményét képviseli” – mondja a cikk első szerzője, Zhiyang Zhang, a Kínai Mezőgazdasági Tudományos Akadémia Shenzheni Mezőgazdasági Genomikai Intézetének munkatársa.
