A kajszi a magyar gyümölcskultúra egyik legismertebb és legkedveltebb faja, amely évszázadok óta jelen van hazánkban, ma viszont az éghajlatváltozás következtében az érzékenysége és gyenge alkalmazkodóképessége miatt a termesztése egyre nagyobb kihívások elé állítja a gazdákat. A tavaszi fagyok, a hirtelen hőmérsékletingadozások és az aszályos időszakok mind jelentős hatással vannak a kajszi termésére és a gyümölcsök minőségére. Ezek a kihívások különösen fontossá teszik a helyi nemesítésű, klímaadaptív fajták telepítését, amelyek jobban alkalmazkodtak a változó környezeti feltételekhez.

A kajszi természetes ökológiai igényei miatt csak szűk klimatikus sávban ter­meszthető eredményesen. A korai és középkorai virágzás miatt a virágok és virágrügyek gyakran károsodnak tavaszi fagy esetén, míg a vegetációs időszak során bekövetkező extrém aszály vagy hőstressz ronthatja a gyümölcsminőséget és a növény vitalitását. Az újonnan megjelenő betegségek (pl. xantomonász, fitoplazma) és az abiotikus stresszhatások (pl. UV-intenzitás, légköri szárazság) további kockázatot jelentenek.

E kihívásokra az egyik legcélzottabb válasz a helyben nemesített, hazai viszonyokra szelektált fajták alkalmazása. A MATE ceglédi kutatóállomásán 75 éves munka eredményeként új fajták születtek, amelyek ötvözik a magas gyümölcsminőséget, a piaci elvárásokat és a környezeti stabilitást.

Ezeket a fajtákat hazai környezetben teszteltük, jó fagytűrésűek, aszálytűrésük fokozott, egyensúlyban tartják a vegetatív és generatív fejlődést, és illeszkednek a hazai feldolgozói és frisspiaci elvárásokhoz.

Ceglédi zamatos

A Ceglédi zamatos a Rózsakajszi C. 1668 és a Mandulakajszi C. 1379 F₂ hibridjeként jött létre. Fája közepesen erős növekedésű, gyenge elágazódású, inkább felfelé törő koronát nevel. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Virágzása középkései, ezért a tavaszi fagyok kevésbé károsítják. Öntermékeny. Gyümölcse június végén, július elején érik, nagy méretű, hosszúkás, kissé lapított, tetszetős. Héja vékony, narancssárga, 70-80%-ban kárminnal mosott, sűrűn pontozott fedőszín borítja. Húsa narancssárga, kemény, lédús, édes, finom, a mandulakajszira emlékeztető, zamatos ízű. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. Jól szállítható.

A talaj szerkezetére kényes, gyökérzete sok levegőt kíván, a mélyrétegű, laza, jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban és tápanyagban gazdag, könnyen felmelegedő, enyhén meszes vagy semleges kémhatású talaj ideális a számára.

Közepes vízigényű. A szárazságot viszonylag jól tűri, de évi 700-800 milliméter egyenletes eloszlású csapadékot kíván. A termésérés előtti vízhiány a gyümölcs elaprózódását, hullását okozhatja. Fiatal korában igen fontos a gondos alakító metszés, míg a későbbiekben a termőrészek nevelésére való ösztönzés.

Ceglédi bájos

Ez a fajta kései, elhúzódó virágzású, kiemelkedően fagytűrő, ami nagy előnyt jelent a tavaszi fagyok elleni védekezésben. Különösen ellenáll a monília fertőzésének, ami gyakori és súlyos gombás megbetegedés a kajszik esetében. Gyümölcse nagy méretű, szép narancssárga színű, friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Koronája jól alakítható, így intenzív ültetvényekben is sikeresen alkalmazható. A fajta aszálytűrése jó, ezért megfelelő öntözési technológiával egészséges, stabil terméshozam érhető el. Napégés nem károsítja, rendszeresen és bőven terem. Több hullámban kell betakarítani, a termés jelentős részét az éves vesszőkön hozza.