Gyakoribb lehet a nemi átalakulás a vadonban, mint gondolták
Az eredmények arra utalnak, hogy a nemi átalakulás a vadon élő madarak körében gyakoribb, mint korábban gondolták. Ennek pedig komoly hatása lehet a veszélyeztetett fajok megőrzésére is. A kisebb egyedszámú populációknál ugyanis fontos ismerni a nemek arányát, hiszen ezen múlik, hogy képesek-e megfelelő gyorsasággal szaporodni. Nem mindegy tehát, hogy genetikailag ténylegesen mennyi tojó illetve hím van az adott közösségben – mutat rá Potvin.
Capel azonban szkeptikus. Véleménye szerint a mostani tanulmányban megállapított nemváltók aránya nem elég magas ahhoz, hogy ez akadályozhassa az állományok túlélési és szaporodási képességét. Az viszont kétségtelen, hogy a korábbi DNS alapú nem azonosítás pontatlanabb, mint eddig hitték.
Ezek előidézik változásokat. A következő kérdés Clare Holleley, az ausztrál Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet környezetbiológusa (aki nem vett részt a tanulmányban) szerint az, hogy mi okozza a nemváltást a madaraknál? Kémiai anyagok, környezeti stressz, vagy esetleg egy másik tényező.
Fotó: Paul Melrose, Pixabay
Potvin reméli, hogy ezek az eredmények arra ösztönzik a világ más régióiban dolgozó tudósokat, hogy szélesebb körben tanulmányozzák a nemi átalakulást a madárfajok körében. Az ilyen egyedek agyára is nagyobb figyelmet kell fordítani. Potvin elsősorban a madarak énekével foglalkozik, ezért kíváncsi arra, hogy a nemi átalakulás hogyan befolyásolhatja a hangképzést – különösen azoknál a fajoknál, ahol csak a hímek tudnak énekelni. „Sokat tudunk a fiziológiáról” – mondja. „Nem tudjuk, hogy ez hogyan hat az egyedekre, és különösen a teljes populációra.”
