Az agancs egy rendkívüli képződmény az állatvilágban: a csontból álló képződményt bikák és bakok minden évben újranövesztik, majd elhullajtják. Jellemzően csak a hím egyedek büszkélkednek ezzel a trófeával (kivéve a rénszarvast, ahol a tehenek is raknak fel agancsot, mely jóval kisebb a bikákénál), és a szaporodási sikerüket jelentősen befolyásolja, milyen fejdíszt képesek növeszteni. A kutatók most a makrofágokra koncentrálva azt próbálták kideríteni: képesek-e segítségükkel a nőstények is agancsot növeszteni?

A kutatás a Science szemlézte a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapból, melyben azt írják: bár a fehérvérsejtek egy csoportját, a makrofágokat általában úgy ismerjük, mint a fertőző baktériumok elpusztítóit, a csontos szerkezetek felépítésében is fontos szerepük van.

A felfedezést azután tették a kutatók, hogy fiatal szarvasbikák fejbőréből származó szövetmintákat elemeztek. Ebben pedig rengeteg makrofág sejtet mutattak ki. A kutatók ezután bebizonyították, hogy képesek befolyásolni az agancsnövekedést azáltal, hogy a szarvas fejének egyik oldalát olyan kemikáliával fecskendezték be, mely megöli ezeket a sejteket. Ezzel elérték, hogy azon az oldalon nem indult meg az agancs fejlődése.

Következő lépésként a makrofág sejteket szarvastehenek homlokába fecskendezve képesek voltak az állatot agancsnövekedésre bírni. Azt már eddig is tudták, hogy a férfi nemi hormon, a tesztoszteron is stimulálja az agancs növekedését.

A természetben is előfordulhatnak agancsos suták és tehenek

Néha azonban nem szükséges a kutatók közbenjárása ahhoz, hogy egy nőstény szarvasféle is agancsot rakjon fel. Több olyan dokumentált eset is van, amikor akár szarvas, akár őz esetében nőnemű egyedek is agancsot növesztenek.

Azonban a közelmúltban érdekes esetet dokumentáltak egy a Baranya vármegyei vadászterületen: egy különös agancsú őz került szem elé, melyet a NIMRÓD Vadászújság osztott meg facebook oldalán. Az állat suta módra vizelt, és tőgye is látszott, sőt, gidát vezetett.