0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 7.

Valóra vált a mese: kirepült az első vadon kelt spix ara

Sokan látták annak idején a Rio című mesét, mely a világ egyik legritkább madara, a spix ara megmeneküléséről szólt. A valóságban azonban csak most jött el ez az örömteli pillanat.

A spix arák kálváriáról korábban a magyarmezogazdasag.hu-n is beszámoltunk. Ezek a csodálatos kék színű madarak immár két éve birtokolják eredeti élőhelyüket, a brazíliai caatinga-t (ez egyfajta szubtrópusi növényzet, egy szárazabb bozótos jellegű erdő Brazília északkeleti részén. A „Caatinga” név tupi szó, jelentése „fehér erdő” vagy „fehér növényzet”).

Eddig összesen 20 madarat engedtek szabadon, 15 maracana-ara kíséretében. Utóbbiak feladata az volt, hogy megtanítsák ritka rokonaiknak a vadonban való túlélés csínját-bínját. Hogy nyomon követhessék őket, mindegyikük speciális rádiós nyakörvet visel, mely ellenáll az arák kemény csőrének is. A rájuk vigyázó szakemberek naponta háromszor ellenőrzik a madarak helyzetét. A faj védelmét és visszavadítását egy német nonprofit szervezet, az Association for the Conservation of Threatened Parrots (ACTP) koordinálja.

spix-ara
A spix arák számára adott a lehetőség, hogy újra szabadon szárnyaljanak, de számos tényező – természetes és bürokratikus – veszélyezteti a visszatelepítés sikerét
Fotó: Adobe Stock

Az eddig elengedett papagájoknak – ahogy várható is volt – a fele elpusztult, főként a környékbeli ragadozók miatt, vagy eltűnt – írja a Phys.org. A megmaradt példányok pedig a védelmükkel foglalkozó szaporító és elvadító telep 5 kilométeres körzetében él, Curaca teleülés közelében. Tavaly – évtizedek óta először – két fióka kelt ki a vadonban, azonban egyikük sem maradt életben.

Idén márciusban azonban újabb három spix arának örülhettek a kutatók. Ezek már életben maradtak, sőt, az első közülük már ki is repült – ami hatalmas áttörés a faj megmentésének szempontjából.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

ACTP e.V. (@actp_parrots) által megosztott bejegyzés

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: