Szerző:
Volcsányi Józsefné

A tökéletes alapanyag beszerzése azonban nehéz a rendkívül magas víztartalma miatt, amiből a leszedéstől kezdve folyamatosan veszít a tárolás során. Megfelelő csomagolás és alacsony hőmérséklet nélkül mindössze néhány óra alatt a keményből puha, a ropogósból fonnyadt uborka lehet. Szerencsés helyzetben van az, aki nincs ráutalva az áruházak kínálatára, hanem saját munkájának gyümölcsét fogyaszthatja.

Egész nyáron termeszthetünk otthon uborkát szabadföldön vagy magaságyásban egyaránt, mindössze néhány alapvető szabályt kell betartani ahhoz, hogy sikert érhessünk el.

Ezek közül az első és a legfontosabb a fajtaválasztás. Bár a termés típusa alapján többféle uborkát különböztethetünk meg (pl. kígyó-, minikígyó-, saláta- vagy konzervuborka), mindezek közül leginkább a konzerv- vagy berakóként ismert típus termesztését javaslom, mert így egyetlen tőről leszedhető a kívánt típusnak megfelelő termés. Az akár néhány centiméter hosszú bébiuborkától kezdve a konzerv-, majd a kovászolni való méreten keresztül akár kiválóan reszelhető, saláta készítésére alkalmas uborka is nevelhető.

A hosszan tartó nemesítés során azonban ennek a vegyületnek a jelenlétét a termésben több fajtánál sikerült már kiiktatni, amit a vetőmag csomagolásán „keseredésmentes” felirattal fel is tüntetnek. Így biztos, hogy az ilyen magas minőségű, fémzárolt magból fejlődő uborkánál nem érhet minket csalódás. Ráadásul nem csupán a kellemes íz, hanem a termőképesség és a betegség-ellenállóság szempontjából sem. Főleg, ha fenntartjuk a forgalmazó által előírt, fajtára jellemző körülményeket is.

A termesztéshez leginkább alkalmas körülmények leírásához ismerjük meg kicsit részletesebben a növényt, amiből már következtetéseket lehet levonni az alapvető igényeiről. Az uborka géncentruma India tropikus területei és Kína déli része, a kultúrfajták ezek változataiból származnak. Mivel a származási hely csapadékban gazdag, meleg és párás, így a növény habitusa is ennek megfelelően alakult ki, és a termesztés során ehhez kell alkalmazkodnunk.

Öntözés

Az uborka levélzetét a vízpazarló növények tipikus példájaként szokták emlegetni: nagy felületű, tenyeresen karéjos, és hosszú nyéllel kapcsolódik a szárcsomóhoz. A nyél hossza fajtatulajdonság, nemesítéssel elért növelésével nyitott lombozat alakul ki, ami növényvédelmi szempontból rendkívül kedvező.További előnye, hogy az állomány áttekinthetőbb, illetve jobban hasznosul a fény, a sűrű állományban sem lesz sárga, etiolált levél vagy termés. A nagy vízpazarlással szorosan összefügg a fokozott vízigény, így gyakran kell öntözni.