A kislovakkal, pónikkal kapcsolatban sűrűn emlegetett sztereotípia, hogy makacsok, öntörvényűek. Mennyire igaz állítás ez erre a fajtára?
(Vörös József) Azt gondolom, ez nem fajta, sokkalta inkább nevelés kérdése. Nem találkoztam még olyan lóval, amelyik méneseben szocializálódott és a tulajdonosai nem bírnak vele. A XXI. századi lótartó közösség óriási hibája, hogy nem kezeli helyén ezeket az állatokat. Gyakran hozzá nem értő emberek vásárolják meg őket a gyerekeiknek, úgy, hogy nem tudnak bánni velük, ennek eredményeként pedig a fejükre nőnek.
Egy lovat lóként kell kezelni, csak így fogja elfogadni a lovast főnöknek. Pont. Nem kell megszemélyesíteni, egyenragúként kezelni, mert abból csak a baj van.
A félreértések elkerüléséért: nem azt mondom, hogy az állatot ne szeresse, tisztelje a gazdája, csak fel kell állítani bizonyos szabályokat. Amennyiben bokszam nevelik, kiszolgálják, akkor először elfogadja, utána megköveteli, végül kiharcolja a nekik komfortos bánásmódot, helyeztet, ami testi fölényéből adódóan nem is esik nehezére. Egy ilyen szituációból kemény munka visszaterelni a kapcsolatot az egészséges mederbe.
Lényeges, hogy tudja a helyét a világban, amit sajnos az istállóban magától biztosan nem tanul meg. Igenis kell a lótársaság, amiben mindenkinek megvan a hierarchiában elfoglalt szerepe, amihez igazodva állandóságban, biztonságérzetben élhet. Ez a tulajdonos dolgát is megkönnyíti lévén már nem kell végig mennie a hatalmi játszmákon. Abban az esetben, ha ez nem megoldható, szigorra, következetessége és kitartásra van szükség a vezető szerep kivívásához.
Június 28-29. között rendeztétek meg a VIII. Gyűrűsi Lovas Napokat, ami egyúttal a 2025.évi Huculösvény Magyar Bajnokság II. fordulója volt. Emese, te szervezőként és edzőként egyaránt érdekelt voltál az eseményen. Milyen múltra tekint vissza a versenyforma?
(Varga-Kovács Emese) A lengyelek kezdtek el először a fajtának olyan kipróbálási módot keresni, amiben bizonyíthatja, kezelhetőségét, sokoldalúságát. A hucul azért különleges, mert annak ellenére, hogy nem lehet vele nagydíjas programot teljesíteni, vagy nagyokat ugrani, mindenből tud egy keveset és rendkívül nyitott az új feladatokra.
Az akadályoknak csak a képzelet szab határt: a vizesároktól kezdve, a libikókán, pallón, hídon át, van benne kapunyitás és dombra-mászás is. Magyarországon először Dr. Németh Zoltánék rendeztek Huculösvényt tizenöt évvel ezelőtt, Szigetcsépen. Manapság országosan 5-6 helyszínen tartanak versenyeket – köztük Gyűrűsön is – 2023-ban pedig megvalósult – a szlovák Milan Gonda kezdeményezésére – az I. Visegrádi Kupa, ahol nemzetközi mezőnyben is bizonyíthattak a magyar lovasok.
Az idei évben a ragadós száj- és körömfájás járvány miatt elhalasztottuk, de reméljük jövőre újra összegyűlhetünk. Egy ilyen szintű megmérettetés nagyon motiválttá tette a fiatalokat, az edzőket és a méneseket is, amin felbuzdulva 2024-ben életre hívtuk – több kategóriával – a Magyar Bajnokságot. A júniusi versenyünk ennek volt az egyik pontszerző helyszíne: a startszámunk meghaladta a kilencvenet, ami a maga nemében nagyon jónak számít.
Mi jelenti a legnagyobb kihívást tenyésztési szempontból a hucul jövőjére nézve Magyarországon?
(Vörös József): A szinten tartás. Azt látjuk, hogy a csikóink semmivel nem rosszabbak, mint az anyjuk és ezt a minőséget szeretnénk még sokáig megőrizni. Amire szintén törekszünk, az az egyöntetűség fenntartása.
- I.rész: Ügető
- II.rész: Akhal-Teke
- III.rész: Kisbéri félvér
- IV.rész: Furioso-North Star
- V.rész: Lipicai
- VI.rész: Magyar sportpóni
