A közös ezekben a dolgokban, hogy meglepően hatékonyak, és úgy tűnnek, mintha valami újszerűséget hoztak volna a világba. Pedig a jó marketingen kívül gyakorlatilag semmi újdonság nincs bennük, a legtöbbjük évszázadok óta alkalmazott módszer, amit már a nagyszüleink nagyszülei is jól ismertek.

Ami természetesen nem baj. Sőt kifejezetten hatékony, amikor visszanyúlunk az ősök tudásához, beillesztjük egy új rendszerbe, és megőrizzük azt a józanságot, azt a világlátást, ami évszázadokon keresztül eredményeket hozott. A nagyjából önellátó parasztgazdaságokban soha nem mondták ki a permakultúra szót, de mégis valami hasonlót valósítottak meg nemzedékeken keresztül. Az egyiptomiaknak nem volt olyan hieroglifájuk, ami a csapadékvíz-menedzsmentet jelentette, mégis az egész birodalmuk a csapadékvíz-menedzsmentre épült.

A régiek sok mindent tudtak, gyakorlatiasan beépítették a kertészkedésbe a tapasztalataikat, de nem támasztották alá elméletekkel, esetleg annyit fűztek hozzá: így szoktuk…

Hagyományosan művelt gyümölcsös

Érdemes tehát mai szemmel megvizsgálni azt a sok tapasztalatot, amit az öregjeink gyakran emlegetnek. Meglepően termékeny talaj ezen a téren a növényvédelem. Amíg nem állt rendelkezésre ennyiféle vegyszer, nem segítettek bennünket drónpilóták vagy éppen előrejelzési szoftverek, addig az emberi leleményességre és sokkal hétköznapibb módszerekre kellett támaszkodni. Mert károsítók mindig is voltak, és az emberiség, ha túl akart élni, meg kellett birkózni a sáskajárással, a süllyel vagy éppen a fenésedéssel. De drónpilóták nélkül.

Aki békebeli, hagyományosan művelt gyümölcsösben jár, vagy olyan porta előtt sétál el, ahol komolyan megbecsülik a házak elé ültetett fákat, azt láthatja, hogy a fák törzse messziről világít, mert fehérre van meszelve. Kicsit furcsán hat, azt gondolnánk, ez nem természetes, pedig ha valami, akkor ez aztán ősi tudás és merő lelemény.

Az oltott mész

Azt évszázadok óta tudják, hogy az oltott mész elég durva anyag, maró hatása van, sok mindent elpusztít. Konkrétan szinte mindent megöl, még a penészt is. Ha egy penészes falat lemeszelünk, az bizony makulátlan fehér lesz, és úgy is marad hónapokig. Mindig is voltak kísérletező személyiségek, akik egy bevált módszert megpróbáltak továbbfejleszteni. Így volt ez a francia gazdákkal is, akik észrevették, hogy a mészlével kezelt szőlőtőkéken sokkal kevesebb a beteg fürt, egészségesebb a termés, jobb a termésbiztonság – bár valószínűleg a termésbiztonság szót egyikük sem mondta ki, de esélyes, hogy gondoltak valami hasonlóra.

Elkezdték tehát használni a meszet a mezőgazdaságban, a kertészkedésben is, és viszonylag hamar, már az első lépések során rájöttek a növényvédelmi jelentőségére. Nézzük végig tehát, mire jó, ha egy facsemete vagy egy idősebb fa törzse fehérre van festve, megkeressük az indokokat is, melyeket már a mai, modern tudomány is megtámogat.