A festett törzsek előnye
Az első és mindenek előtt járó előnye a festett törzseknek nem is a kémiával, hanem sokkal inkább a fizikával kapcsolatos. Közrejátszik a színelmélet, a hőtan, a fénytan és sok olyan tudományos tény, amit még csak néhány évtizede, vagy egy-két évszázada írtak le, de azért jelenségként már korábban is léteztek.
Ha egy sötétebb színű felületre rásüt a nap, az felmelegszik. Így van ez a fatörzsekkel is, amik általában barnás, feketés árnyalatúak. A fák déli oldalán ez tehát teljesen hétköznapi: kéreg, napsütés, felmelegedés.
Igen ám, de a fák törzse körkörös, azaz nemcsak déli, hanem északi oldaluk is van, ahova viszont sosem süt a nap. Ez a felület mindig árnyékban van, ezért mindig hűvösebb, mint az élet napos oldala. És akkor most jön a fizika. A fa törzsén a kéreg úgy helyezkedik el, mint egy hosszú, akár többméteres henger. Ha a henger egyik oldalát elkezdi melegíteni a nap, akkor ott a hengerpalást kitágul. Az északi oldal viszont nem.
Ott marad minden az eredetiben, a méret is. Ha egy henger egyik oldalán nő a felület, a másikon viszont nem, elég komoly feszültségek keletkeznek, főleg, ha egy olyan ellenálló anyagról beszélünk, mint amilyen a fakéreg. Mi történik tehát?
Ez már önmagában is komoly probléma egy élő rendszerben, hiszen itt vizet veszíthet a növény, de ami még ennél is nagyobb gond, vége a szervezet mechanikai védelmének. Kórokozók, gombák és baktériumok lépnek be a növény szervezetébe a nyílt seben keresztül, és ha elég fertőzőképesek, akkor bizony lebontják a fa védelmi rendszerét. A szerves anyag elkezd bomlani, a seb mélyül, odvasodik, a törzs gyengül, és hosszabb-rövidebb idő alatt a növény statikája megromlik, végül akár el is pusztulhat.
A törzsmeszelés
És mindez csak azért, mert a kéreg sötét, és az azt árnyékoló ágakat a kertész levágta, hogy hozzáférjen a fájához. Itt jön be a képbe a törzsmeszelés. Ha fehérre mázoljuk ősszel a fák kérgét, arról visszaverődik a téli napsugárzás, így elkerülhető a felmelegedés, és elejét vehetjük a fagylécek kialakulásának. A magyarázat tudományosan megalapozott, a törzsmeszelés, a tapasztalat viszont sokkal-sokkal régebbi, és persze működő. Hogy honnan tudták ezt a régiek, rejtély.
A másik magyarázat sincs nagyon messze a színtantól, és inkább csak egy ráadás. A fehér szín rendelkezik a legnagyobb világítóerővel; és valamikor réges-rég a falusi porták előtt jellemzően még nem volt közvilágítás. A kerítés elé ültetett fák fehérre meszelt törzsei azonban a halvány holdfényben is derengtek, kirajzolva az utcák vonalát, a kapuk helyzetét. Még mit sem tudtak a fényvisszaverő festékekről, a közlekedésbiztonságról, de a valamikori parasztember már akkor is hazatalált éjszaka a kocsmából.
Fertőtlenítő hatással bír
Sok-sok kórokozóra hat, de gyéríti az áttelelő rovartojásokat, atkákat is. Hogy ez jó-e vagy rossz, nézőpont kérdése. Ha kártevőkről, kórokozókról van szó, akkor egyértelműen jó. Ha a hasznos élőlényekről, akkor polgári áldozatokról kell beszélni, mert ez az anyag nem válogat, azokat ugyanúgy elpusztítja, mint a haszontalanokat. Azt érdemes végiggondolni, hogy egy gyümölcsfán mi tartozik az előbbi, és mi az utóbbi csoportba.
A közmegállapodás szerint azt lehet mondani, hogy a mészkénlé és egyéb mésztartalmú vegyszerek olyan régóta és olyan általánosságban használatosak, hogy a többség szemében elfogadottak, már-már természetesek, ennek okán még a biotermesztők, az ökológiai gazdálkodást végzők sem idegenkednek tőle.
Összességében tehát a mészalapú, hagyományos anyagokkal való törzsfestés hasznos, hatékony, működik, és ezek alapján érdemes vele számolni.
