Eszterháza második virágkora is csak a második világháborúig tartott, mert a történelem viharai igen nagy károkat okoztak az épületegyüttesben. A tulajdonosokat száműzték, a háborús események, majd az utána következő fosztogatások következtében a berendezés szinte teljesen elpusztult, a kastély szovjet laktanya volt.

Közel 8000 rózsatő

Csak 1957-ben indulhatott meg a helyreállító munka. Az oldalszárnyakban kertészeti középiskola, kollégium és irodák kaptak helyet, míg a középső rész múzeumként működött. Az utóbbi évtizedben hatalmas rekonstrukciós munkák és beruházások kezdődtek, megújult a tájképi és a franciakert is.

Eredeti kerttörténeti dokumentációk alapján 2015-re helyreállították a rózsakertet, melyben ma közel 8000 rózsatő kápráztatja el a látogatókat, köztük a híres magyar rózsanemesítő, Márk Gergely közel 700 park- és futórózsafajtája. Mára Magyarország legimpozánsabb barokk-rokokó kastélyegyüttese régi fényében és új küldetésével hazánk egyik legpompásabb műemléke, művészeti és kulturális helyszíne lett.

Rózsanemesítés

A rózsanemesítés jó szemet és pontos kezet, nagy gondosságot, időt és pénzt igénylő feladat. A szerte a világon, az északi mérsékelt övtől a trópusi hegyvidékekig elterjedt rózsa nemzetség több mint száz vadon élő faja mellett tízezernél is több, szebbnél szebb kultúrfajtáját tartják nyilván.

A könyvtárnyi irodalmat kitevő rózsakertészet az egyszerűbb megjelenésű, s inkább a botanikai gyűjteményekben becsben tartott vadrózsafajok mellett a dísznövényként ültetett, sokszor ki­bogozhatatlan eredetű kerti rózsákat különböző csoportokba osztja. Az osz­tályozás alapja nem a faji hovatartozás, hanem egyéb gyakorlati szempontok: a bokrok formája, az egy száron nyíló virágok száma és mérete, a virágok illata.

A sikeres rózsanevelés alapjai: így szelídíthető meg a tüskés szépség

Ősszel pompázó virágágyak