Vajon melyik az a gyümölcs, amelyikhez az áruházak zöldségosztályán rendszerint a legegyszerűbb, legkézenfekvőbb 1-es mérlegkódot rendelik? Hát, nem az alma, és nem is más mérsékelt égövi gyümölcs, hanem a banán. Ennek az elérhetősége, kiszámíthatósága, viszonylag stabil minősége és viszonylag megfizethető ára a legevidensebb. (Aki fel tudja idézni az 1989 előtti időket, az tudja, hogy nem volt ez mindig így, de ez más történet. Ma a banánnál megbízhatóbban rendelkezésre álló gyümölcs nincs.)
Rezisztens fajták kilátásban
Most úgy tűnik, sikerrel kecsegtetnek a brazil agrárkutató intézet, az Embrapa nemesítési programjának eddigi eredményei, legalábbis erről számolt be a fruitnet.com portál friss cikke.
Mint írták, Brazília az egyetlen dél-amerikai ország, amely felkészült a TR4-re. A korábban Panama-betegségként ismert fuzáriumrassz még nem érte el ugyan az országot, de igazolták már a jelenlétét a szomszédos Kolumbiában (2019), Peruban (2020) és Venezuelában (2023), és emiatt a brazil banánágazat állandó készültségben van.
Az Embrapa két új banánfajtáját – BRS Princesa és BRS Platina –, valamint az üzemi termesztésben lévő fajták javított változatait kolumbiai együttműködő partnerük, az AgroSavia agrárkutató intézet felügyelete alatt tesztelték, nem is akárhol, hanem azon a területen, ahol a TR4-es fuzáriumrasszt először azonosították Kolumbiában. A tulajdonos által kutatási célokra rendelkezésre bocsátott területen a kolumbiai mezőgazdasági és állattenyésztési intézet (ICA) felügyelete alatt zajlottak a fajtakísérletek, négy termeszéti ciklusban.
A gazdaságos termeszthetőségre irányuló kísérletek ugyanakkor még nem fejeződtek be, és erre Kolumbia nem a legjobb helyszín, mivel a szóba jöhető kontrollfajták gyakorlatilag eltűntek már a fuzáriumos betegség miatt.
Edson Perito Amorim kutató, az Embrapa programvezetője szerint a kolumbiai partnerség rendkívül fontos volt, mivel a brazil genetikai anyagot így egy másik országban tesztelhették, ahol a betegség előfordul.
Megszólal a cikkben egy regionális banántermesztő szövetség elnöke is, Augusto Aranha, aki szerint ha a TR4 esetleg felbukkan, akkor az ő körzetük, a Ribeira-völgy lehet az ország legsebezhetőbb régiója, mivel 30 ezer hektáron termesztenek banánt, és ez a helyi gazdaság több mint 70%-át teszi ki. Ezért különösen nagy várakozással tekintenek a két rezisztens fajta elé.
Egyszer már eltűnt a térképről
Az említett fuzáriumrassz, az úgynevezett TR4 jelenlétét tényleg nem szabad félvállról venniük a banánágazatban érdekelteknek, hiszen teljes ültetvényeket képes rövid időn belül eltüntetni a föld színéről, ha nem figyelnek rá kellően. Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában jókora károkat okozott már, mielőtt a világ banánexportjának háromnegyedét adó Latin-Amerikába is áthurcolták volna a 2020-as évek elején.
Vagyis ha egyszer komolyan kitör a járvány, akkor ugyanúgy eltűnhet az összes, ebből a fajtából telepített ültetvény, mint ahogy egyszer az ötvenes években már megtörtént az akkori – szintén egyeduralkodó – fajtával. Mielőtt a Cavendish ennyire elterjedt volna, a Gros Michel fajta volt a legszélesebb körben fogyasztott banán, ám azt az 1950-es években gyakorlatilag leradírozta a térképről a fuzárium akkor terjedő rassza.
