Ilyen kártevő a korábban bemutatott, szinte minden növényen előforduló amerikai lepkekabóca, vagy a viaszos pajzstetvek. Utóbbiak közé több faj tartozik, és a meleg nyár kedvez a szaporodásuknak. A pajzstetvek kártétele azért veszélyes, mert nemcsak elszívják a tápanyagot a növénytől, hanem a nyálukkal elhalást okozó anyagokat juttatnak bele, és néhány év alatt elpusztulhat a megtámadott példány.
Fotó: Horváth Csilla
Ez az egyik legveszélyesebb szívó kártevő a gyümölcsösökben, mert nehéz védekezni ellene. Gyorsan szaporodik, évente 6-10 nemzedéke alakulhat ki a hőmérséklettől és a páratartalomtól függően. Egy nemzedék 3-4 alatt kifejlődhet. A kifejlett vértetű 2 milliméter hosszú, szürkés testű, hatlábú tetű, nevét a vérpiros testnedvéről kapta. Testét az általa kiválasztott fehér viaszszálak borítják. Szűznemzéssel szaporodik. A kikelő lárvák még csupaszok, és azok vándorolnak a fák védett részeire, sűrűn növő hajtásaira és a gyümölcsökre.
Fotó: Horváth Csilla
