Van egy kistermelői húsfeldolgozó üzemünk is, ami három éve készült el. Ez egy komoly beruházás volt, 30 x 7 méteres az épület, melynek tetőterére lakást tervezünk kiépíteni, illetve az épület elején kialakítottunk egy helyiséget, ahol a feldolgozott hústermékeket és a sajtokat értékesítjük. A húsüzemben van kettő hűtőkamra, füstölő, feldolgozó helyiség: kolbászokat, szalámikat, kenőmájast, hurkát stb. állítunk elő.

Ezeken kívül van gépszínünk, műhelyünk, sajtkonyhánk, tejházunk, karámrendszerünk, silótereink, szénapajtánk, valamint trágyatárolónk is. További fejlesztéseket nem tervezünk, inkább a meglévő rendszerünket finomítgatjuk. Munka van bőven, nehézségek időnként mindenhol adódnak, de a gazdaságunknak, úgy gondolom, így működnie kell.
Hogy épül fel a családi gazdaság?
– Jelenleg 150 hektár földterület áll rendelkezésünkre, amiből 50-60 hektár bérelt terület, a többi saját tulajdonunkban van. Szántóterület ebből 100 hektár, rét pedig 50 hektár.

Az apróbb, „mindenes” munkákban pedig egy helyi nyugdíjas bácsi segít nekünk alkalmazottként. Apósom készül a gazdaságátadásra nagyfiam részére, várjuk a pályázatot ehhez a projekthez.
Hogyan jellemezné most a gazdaságot?
– Időközben a magyartarka-húsállományt felszámoltuk, bivalyok vannak helyettük, melyeket a saját üzemünkben fogunk feldolgozni. Jelenleg 40 tehenet fejünk, ezek közül még 8-10 holstein-fríz tehén, de selejtezést követően magyartarka tehenek fogják átvenni a helyüket. Úgy tapasztaljuk, hogy a mi tartási és takarmányozási rendszerünkkel nem termel több tejet a holstein-fríz, tehát nincs kérdés a fajtát illetően. A termékenyítést mindig bikával oldjuk meg, természetesen magyartarka tenyészbikával.

Mi az üszőt, bikát egyaránt felneveljük, az üszők jelentik az utánpótlást, a bikák pedig vágásra kerülnek. A gazdaságunkban összesen közel 100 magyartarka szarvasmarha, 30 nóniusz ló, továbbá összesen 50-60 db magyar nagyfehér, duroc és mangalica sertés található, valamint komondor és mudi kutyák látják el őrző-védő feladatukat.
A takarmányozási és tartási módszert kérem röviden mutassa be!
– Nálunk jó kondícióban vannak tartva a jószágok, kiváló minőségű kukoricaszilázst, lucernaszenázst, roppantott kukoricát, árpadarát, búzadarát, lucernaszénát kapnak a marhák. A takarmányt teljes egészében magunk állítjuk elő és keverőkocsiban készítem elő, napi egyszer reggelente osztom ki.
Premixet, valamint szóját nem használunk, arany középutat próbálunk megcélozni: ne legyen költséges, de ne is legyenek a tehenek „kizsigerelve”. Tejünk beltartalmi értékei meghálálják ezt, kiváló tejzsír- (4,5%) és tejfehérje (3,6%)-értékeink vannak. Három hónapja a tejipar szerződését ideiglenesen felmondtuk, jelenleg az összes tejünk 30 százalékát dolgozzuk fel, a sajtkészítésből fennmaradó heti 2000 liter tejünket pedig az Élő Bolygó Tanya viszi el. Mi még antibiotikumot sem használunk, a tőgygyulladásokat is gondos kifejéssel kezeljük. Napi tejünk 18 liter körül alakul, de ezt jó kondícióban lévő, egészséges tehenektől kapjuk.

A hízóbikákkal külön etetünk még ad libitum abrakot is, így tehát nincs túlbonyolítva a takarmányozás metodikája. Egy tehén átlagos napi adagja a következő szerint alakul: 5-6 kilogramm roppantott kukorica, 3-4 kilogramm árpa vagy búzadara, ezen felül nyalósóhoz is hozzáférnek az állatok. A vemhes üszők és a vemhes apasztott tehenek egy kb. 0,5 hektáros kifutót tudnak használni, a többi korcsoport kizárólag istállóban van. A borjakat egyedi tartásrendszerben tartjuk, tejporral itatjuk őket, választás után vegyes ivarú csoportokba rendezve az istállóba kerülnek, kb. 250 kilogrammos korukig. Ezután ivar szerint további csoportokba szeparáljuk őket.