Ezért a második és harmadik kísérletekben megpróbált természetesebb élethelyzeteket modellezni: az egyik változatban körülbelül három hétig palántanevelő cserepekben nevelte a növényeket, a másikban pedig három hónapig még realisztikusabb körülményeket teremtett, eredeti talajlakó élőlények, földigiliszták és ugróvillások is voltak a növények közegében.
Aggasztó kérdések
Amikor Zantis elkezdett a doktori disszertációján dolgozni, meglepődött, hogy milyen kevés kutatás foglalkozott a talajban található mikro- és nanoműanyagokkal. A legtöbb tanulmány a folyókban és tengerekben található műanyagokra koncentrált.
A talaj nehezebben modellezhető, hiszen összetettebb rendszer, a vízzel szemben ez tele van szerves anyagokkal, ásványi anyagokkal és élő szervezetekkel. Ugyanakkor elengedhetetlenül fontos, hiszen a legtöbb élelmiszerünk talajban nő, fogalmazott. Ezenkívül a mezőgazdaságban gyakran használnak a műanyagokat, például fóliákat, és ezek mind a talajba kerülhetnek.
A stresszhatásnak kitett növények kevesebbet teremnek, vagy gyengébb beltartalmú a termésük, a csökkent tápérték pedig végső soron hatással lehet a fogyasztókra, mondja a kutató. Azokról az aggályokról nem is beszélve, hogy a műanyag részecskék bekerülhetnek-e a szervezetünkbe a haszonnövényeken keresztül, olvastuk a fruitnet.com portál cikkében, amely a Leideni Egyetem kutatását szemlézte.
Egyre nagyobb problémát jelentenek a mikroműanyagok- hogyan védekezhetünk ellenük?
5 hétköznapi dolog, ami mikroműanyagok milliárdjaival mérgez minket
