Szarvasgomba

Különleges fűszer a szarvasgomba, aminek a klímaváltozás a téli csapadékhiány miatt nem tesz jót, ugyanakkor az isztriai szarvasgomba spontán módon betelepült már hazánkba. Ennek a mediterrán fajnak jót tesz a nyári szárazság után lehulló csapadék, ami az utóbbi években nálunk is egyre gyakoribb. Magyarország sok erdejében él szarvasgomba, sokféle faj ismert.

Ezek a talajban fejlődő gombák ugyanis általában egyenletes talajnedvességet, laza, jól szellőző és tápanyaggal jól ellátott talajt igényelnek.

Ültethetünk már szarvasgombával beoltott csemetéket is, amitől erőteljesebben, egészségesebben fejlődnek a fák, elsősorban a tölgy, és az erdőtelepítés után 10 évvel már rendes bevételt lehet elérni szarvasgombából.

Napjainkban speciálisan idomított kutyával keresik ezt a különleges gombát, amire leginkább a retriverek, vizslák, spánielek a legalkalmasabbak. Fontos a kutya személyisége is, mert az erdőben nagyon sok csábító illat van a kutya számára, és egy földben megbújó gumó nem tartozik ezek közé. Tehát azok a kutyák alkalmasak gombászásra, akik a gazda kedvében akarnak járni.

Szarvasgombát gyűjteni azonban csak vizsgával és engedéllyel szabad. Hazánkban a Jászságban vannak olyan gazdag termőterületek, ahol családok tudnak megélni szarvasgomba-gyűjtésből.

Méz, virágpor

Sokat hallunk a méhpusztulásról, aminek technológiai, egészségügyi és méhlegelővel összefüggő összetevői vannak. Ebben az idényben 60%-os méhpusztulást tapasztaltunk, és Romániában, Csehországban is hasonló volt a helyzet. Tavaszi fagy, szárazság okozhat táplálékhiányt a méhek számára, és kevés az akác és a napraforgó közt, amelyek nálunk a legfőbb méhlegelők. Szárazságban kevesebb pollent tudnak gyűjteni a méhek, ami pedig az elsődleges fehérjeforrásuk, abból nevelik fel az utódokat, építik fel a teleléshez szükséges zsírtartalékot és a viasz- vagy méregtermeléshez is szükségük van rá.

Tavasszal a gyümölcsfákat és a fűzfákat látogatják előszeretettel, ősszel a borostyánt, nyáron pedig, táplálékbőségben még válogatnak is, a családok más-más növényt preferálnak.

Egy méhcsalád körzetéből azt is ki lehet mutatni, hogy milyen szennyezőanyagok vannak a környéken, ez környezeti monitoringra alkalmas módszer.

A méz esetében is fontos lenne termékfejlesztésre, már csak azért is, hogy növelni lehessen az egy főre jutó mindössze egy kilogrammos hazai mézfogyasztást. Németországban például 5 kilogramm méz fogy fejenként. Nemcsak termékekre, hanem több ismeretre is szükség lenne, mert sok a tévhit a mézzel kapcsolatban.