A földimogyorót az 1950-60-70-es években mintegy 400 hektáron termesztettük, majd amikor elindult a gépesíthető kultúrák kora, és állandósult a kukorica, búza, napraforgó, repce vetésforgó, visszaszorult a területe. A klímaváltozás kapcsán került újra képbe.
Balla Zoltán 13 éve kezdett el foglalkozni vele Nagy János professzor javaslatára, mert már akkor látszott, hogy az egyre szárazabb nyarak és a hektikus csapadékeloszlás miatt az ország sok területén újra kell gondolni a vetésforgó összeállítását.
Fotó: Rimóczi Irén
A Balla Zoltán által nemesített fajtákkal, és a zákányszéki Kővári családdal közösen kidolgozott technológiával hektáronként 2,5-3 tonna termés érhető el. A földimogyoró termesztéséhez laza homokos területet célszerű választani, hiszen abból könnyen kiszedhetők a talajban kifejlődő hüvelyek. Betakarítás kétmenetes, először kifordítják a bakhátakból a töveket és a szántóföldön hagyják száradni 5-6 napig, majd speciális kombájn lecsépelni a gyökerekről az akkor még 26-28 százalék nedvességtartalmú hüvelyeket.
Fotó: Rimóczi Irén
Jó előveteménye a burgonya vagy a szántóföldi zöldségfélék, kivéve az ipari paradicsomot, annak esetében ugyanis vélhetően valamelyik gyomirtó szer maradéka rontja a mogyoró teljesítményét. A növényápolás sorközművelésből és az öntözésből áll, mert bár elviseli a szárazságot, a mogyoró is meghálálja és nagyon jól hasznosítja a vizet. Szerves trágyát nem szerencsés alá kijuttatni, mert a benne lévő károsítók megrághatják a földben képződő hüvelyeket.
Pillangós növényként amúgy is kevesebb tápanyagot kell neki adagolni, mert a gyökérgümőiben élő Rhizobium baktériumok képesek megkötni és hasznosítani a levegő nitrogénjét. Betakarításkor pedig a kombájn a megszárat szárat, lombot összetörve hagyja a területen, ami mint száraz zöldtárgya a tavaszi vetőágykészítéskor visszakerül a talajba. Emellett a gümőkkel teli gyökér is ott marad, szintén javítja a talaj tápanyagszintjét. Talán ennek is köszönhető, hogy a földimogyoró három-négy évig jól viseli a monokultúrát.
Egy doktori dolgozat témájaként azt is vizsgálják, hogy milyen hatásokkal járna, mennyivel több nitrogént hagyna a területen, ha Rhizobiummal beoltott vetőmagot vetnének.
A jelenlegi bő 20 hektáros üzemi felületét Balla Zoltán műveli a Kővári családdal. A szakember nemesít is, és a pozitív tömegszelekcióval született fajták vetőmag-termelését, -forgalmazását is saját kézben tartja. Emellett a termésből földimogyoró-olajat készít. Száz kilogramm kibontott szemből 47 liter hidegen sajtolt olajat nyernek.
Ha pedig mindez iparszerű méretben sikerül, a fogyasztók bővebb köre is jól járhat, hiszen még nagyobb mennyiségben lesz elérhető a friss, prémium minőségű pirított földimogyoró, valamint hidegen sajtolt földimogyoró-olaj a Magyar Földimogyoró kínálatában. A földimogyoró-termékek rendszeres fogyasztása pedig bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, miközben gazdagok fehérjében és vitaminokban.
Fotó: Rimóczi Irén
A mogyoró termesztése és az éghajlatváltozás
A 6 legegészségesebb desszert, aminek még a dietetikusok is zöld utat adnak
