0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. július 20.

A mogyoró termesztése és az éghajlatváltozás

A mogyoró könnyen termeszthető hazánkban, fagytűrő és kevés környezeti igényű. Napos helyet kedvel, árnyékban rosszul terem. Előnyben részesíti a párás, nyirkos lejtőket a száraz, kitett domboldalakkal szemben.

Szerző: Dr. Szalayné Kalmár Klementina, Kiss Noémi

Az elmúlt évtizedekben úgy tartották, hogy hazánkban egyszerű lehet mogyorót termeszteni, hiszen a héjasok közül a legszerényebb környezeti igényű faj, és az erősebb téli fagyok sem tesznek komolyabb kárt a bokrokban.

Kedveli a nyílt, napos fekvést – árnyékban rosszul terem –, ugyanakkor a szárazabb, kitett domboldalakkal szemben előnyben részesíti a lejtők nyirkosabb, párásabb alsó részeit, ahol több nedvességhez juthat. Átlagos évi csapadékigénye 600-700 milliméter. Gyökérzete sekély, ezért a megfelelő tápanyag-ellátottságú, középkötött, jó vízgazdálkodású talajokon érzi igazán jól magát.

Európában Olaszország a legnagyobb mogyorótermelő, világszinten pedig a második, Törökország után.

Törökországban a termesztés központja a Fekete-tenger partján terül el, a kiegyenlített vízellátás érdekében több ültetvény is a tengerhez közel helyezkedik el.

A főbb termesztők közé tartozik még az USA, Azerbajdzsán és Grúzia, illetve Spanyolország és Görögország. Magyarországon a termőterület viszonylag kicsi, mindössze 400-500 hektár.

mogyoróbokor éretlen termése
Fotó: Myriams-FotosPixabay

Az éghajlat folyamatosan és látható ütemben melegszik. Az úgynevezett El Niño jelenség visszatér, ez azonban csak egy tényező a sok közül, ami hatással lehet az európai melegedésre.

Aszályos nyarak

Ahogy Litkei Máté környezetgazdálkodási agrármérnök a Klímapolitikai Intézet oldalán felhívta a figyelmet, a szárazságot tovább erősíti, hogy az elmúlt években a Földközi-tenger térségének nagy részén jóval kevesebb csapadék hullott a téli félévben, ami a talajokban 50-150 centiméteres mélységben állandó nedvességhiányt okoz.

Magyarország éghajlati környezetei 1961–1990 között
Magyarország éghajlati környezetei 1961–1990 között

Ezeket a szélsőségeket már az 1990-es években kimutatták a klímaszimulációk, de jóval kisebb intenzitást vártak. Ebben az évtizedben erősebb a melegedés, mint gondolták, valószínűleg még nagyobb szélsőségekre kell felkészülni. A felmelegedésnek több oka is van, befolyásuk mértékét különböző kutatócsoportok folyamatosan vizsgálják, ugyanakkor maga a tény kétséget kizáróan igaz.

Elég csak összehasonlítani az Országos Meteorológiai Szolgálat által közölt térképeket, melyeken jól összehasonlítható Magyarország egyes körzeteinek korábbi

Magyarország éghajlati környezetei 1991–2020 között
Magyarország éghajlati környezetei 1991–2020 között

(60-30 évvel ezelőtti átlag) és az elmúlt évek (30 évvel és 4 évvel ezelőtti átlag) hőmérséklete.

A Klímapolitikai Intézet oldalán olvasható, hogy az elmúlt ötven év átlagában Magyarországon a csapadékmennyiség 10-15%-kal csökkent. Ezen túlmenően a félszáraz területeket magas hőmérséklet és alacsony relatív páratartalom jellemzi a nyár végén és kora ősszel, ami késlelteti a mogyoró maghéjának érését a maghoz képest, az enzimatikus és kémiai oxidáció következtében.

Wei és munkatársai 2020-ban megállapították, hogy a maghéj és a mag érettségének különbsége kémiailag is kezelhető etefon (etilén mennyiségét növelő anyag) alkalmazásával, ami elősegíti a különféle gyümölcs- és diófélék érését.

Magyarországon az elmúlt néhány év aszályos nyarai megmutatták, hogy a mogyoró érzékeny a különböző éghajlati viszonyokra.

A normális ütemben beérett mogyoró szeptember végén, október elején kezd hullani a bokrokról, azonban a nyári aszályok hatására már korábban, akár augusztusban is lepotyoghat a kényszerérett termés. Ha a környezeti feltételek nem megfelelőek, például nem jutnak elég vízhez, akkor a növények kétféleképp reagálhatnak a túlélés érdekében.

Az egyik lehetőség, hogy terméseiket még éretlenül lehullajtják, hogy az így felszabaduló energiát a saját túlélésükre fordíthassák. Gyakran megfigyelhető a másik jelenség is, amikor minden energiájukat a termések érlelésébe fektetik, hogy a magok által biztosítsák a fennmaradást.

A termesztésben egyik ilyen védekező mechanizmus megjelenése sem kívánatos, a bokrok nem hozzák az elvárt hozamot, az így beérett termések minősége gyenge, illetve a tő is nagyon meg- szenvedi ezeket a szélsőséges körülményeket.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: