Szerző: Dr. Szalayné Kalmár Klementina, Kiss Noémi
Az elmúlt évtizedekben úgy tartották, hogy hazánkban egyszerű lehet mogyorót termeszteni, hiszen a héjasok közül a legszerényebb környezeti igényű faj, és az erősebb téli fagyok sem tesznek komolyabb kárt a bokrokban.
Kedveli a nyílt, napos fekvést – árnyékban rosszul terem –, ugyanakkor a szárazabb, kitett domboldalakkal szemben előnyben részesíti a lejtők nyirkosabb, párásabb alsó részeit, ahol több nedvességhez juthat. Átlagos évi csapadékigénye 600-700 milliméter. Gyökérzete sekély, ezért a megfelelő tápanyag-ellátottságú, középkötött, jó vízgazdálkodású talajokon érzi igazán jól magát.
Törökországban a termesztés központja a Fekete-tenger partján terül el, a kiegyenlített vízellátás érdekében több ültetvény is a tengerhez közel helyezkedik el.
A főbb termesztők közé tartozik még az USA, Azerbajdzsán és Grúzia, illetve Spanyolország és Görögország. Magyarországon a termőterület viszonylag kicsi, mindössze 400-500 hektár.
Az éghajlat folyamatosan és látható ütemben melegszik. Az úgynevezett El Niño jelenség visszatér, ez azonban csak egy tényező a sok közül, ami hatással lehet az európai melegedésre.
Aszályos nyarak
Ahogy Litkei Máté környezetgazdálkodási agrármérnök a Klímapolitikai Intézet oldalán felhívta a figyelmet, a szárazságot tovább erősíti, hogy az elmúlt években a Földközi-tenger térségének nagy részén jóval kevesebb csapadék hullott a téli félévben, ami a talajokban 50-150 centiméteres mélységben állandó nedvességhiányt okoz.
Ezeket a szélsőségeket már az 1990-es években kimutatták a klímaszimulációk, de jóval kisebb intenzitást vártak. Ebben az évtizedben erősebb a melegedés, mint gondolták, valószínűleg még nagyobb szélsőségekre kell felkészülni. A felmelegedésnek több oka is van, befolyásuk mértékét különböző kutatócsoportok folyamatosan vizsgálják, ugyanakkor maga a tény kétséget kizáróan igaz.
Elég csak összehasonlítani az Országos Meteorológiai Szolgálat által közölt térképeket, melyeken jól összehasonlítható Magyarország egyes körzeteinek korábbi
(60-30 évvel ezelőtti átlag) és az elmúlt évek (30 évvel és 4 évvel ezelőtti átlag) hőmérséklete.
A Klímapolitikai Intézet oldalán olvasható, hogy az elmúlt ötven év átlagában Magyarországon a csapadékmennyiség 10-15%-kal csökkent. Ezen túlmenően a félszáraz területeket magas hőmérséklet és alacsony relatív páratartalom jellemzi a nyár végén és kora ősszel, ami késlelteti a mogyoró maghéjának érését a maghoz képest, az enzimatikus és kémiai oxidáció következtében.
Wei és munkatársai 2020-ban megállapították, hogy a maghéj és a mag érettségének különbsége kémiailag is kezelhető etefon (etilén mennyiségét növelő anyag) alkalmazásával, ami elősegíti a különféle gyümölcs- és diófélék érését.
A normális ütemben beérett mogyoró szeptember végén, október elején kezd hullani a bokrokról, azonban a nyári aszályok hatására már korábban, akár augusztusban is lepotyoghat a kényszerérett termés. Ha a környezeti feltételek nem megfelelőek, például nem jutnak elég vízhez, akkor a növények kétféleképp reagálhatnak a túlélés érdekében.
A termesztésben egyik ilyen védekező mechanizmus megjelenése sem kívánatos, a bokrok nem hozzák az elvárt hozamot, az így beérett termések minősége gyenge, illetve a tő is nagyon meg- szenvedi ezeket a szélsőséges körülményeket.
