0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 1.

A tritikálészilázs reneszánsza

A tritikálé méltatlanul háttérbe szorult az elmúlt évtizedben. Ennek több oka van, de leginkább a másodnövény, azaz a silókukorica előtti talajelmunkálás, a magágykészítés és a vetés idejében való elvégzése volt a legnagyobb kihívás.

A nem lebontható rost hosszabb ideig tartózkodik a bendőben, mint a lebontható, ezáltal lassítja a passzázst. Ez terápiás jelleggel lehet kedvező hatású, amikor a bendőacidózis folyamatát szeretnénk megelőzni vagy megállítani, de általában kedvezőtlen, ugyanis csökkenti az étvágyat.

Így a lebontható és a nem lebontható rost aránya fontos tényező. A lucernában sok a nem lebontható rost és kevés a lebontható, ezért nem optimális rostforrás. A kukoricaszilázsban kevés a lebontható rost, de kevés az emészthetetlen is.

A 2024. évben kora tavasszal betakarított szilázsok és -szenázsok táplálóanyag-tartalma és erjedése

A rozs- és a tritikálészilázs fiatalon betakarítva a lebontható rost gazdag forrása lehet, kevés emészthetetlen rosttal párosulva (táblázat). A takarmányadag-összeállítás során az iNDF240 az egyik legfontosabb tényező lesz a jövőben, ezért érdemes figyelni az értékét a különböző típusú tömegtakarmányok esetében.

A tritikálé nem egy új divat, hanem egy reális megoldás a rozs, a fű és a keverékek mellett a forró és száraz nyár kikerülésére. Mert sok helyen baj van a lucernával és a silókukoricával, de a tehénnek ennie kell.

Szerző:
Dr. Hoffmann Richárd
MATE Kaposvári Campus
Dr. Futó Zoltán
MATE Szarvasi Képzési Hely, Környezettudományi Intézet
Dr. Kruppa József
Kruppa Mag Kft., Kisvárda
Dr. Orosz Szilvia
ÁT Kft. és ÁTE, Takarmányozástani
és Klinikai Dietetikai Tanszék

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: