Hét évvel ezelőtt, amikor először megfogalmazódott bennem a szarvasmarhatartás és a sajtműhely gondolata, kevés ismeretem volt a szarvasmarhákról. Azóta rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, tömérdek emlék – jók és rosszak egyaránt – fűz a kistermelői léthez, a sajtkészítéshez, a mi Bociországunkhoz.
Dr. Jung Ivett, lapunk főszerkesztője keresett meg azzal a gondolattal, mi lenne, ha írnék egy sorozatot az elmúlt években szerezett tapasztalataimról, segítve ezzel gazdatársaim munkáját.
Emlékszem, az egész történet a sajtműhely ötletével indult. Fontos kitűzni a végső célt, hogy legyen mihez igazítani a megvalósításhoz szükséges folyamatokat. Számomra végig egyértelműnek bizonyult, hogy üszőborjakat szeretnék, lehetőleg minél fiatalabbakat, hogy a leendő tehénállományt magam nevelhessem fel. Természetesen nem ez az egyetlen út a saját állatállomány kialakításához, korosabb egyedekből is felépíthető egy gazdaság, akár fejősteheneket is vásárolhatnak az arra vállalkozók.
Ugyanakkor fontos körültekintőnek lenni, hiszen egy tehenet selejtezési ok miatt is eladhatnak, mint nehezen kezelhető, tőgygyulladásra hajlamos, szaporodásbiológiai problémákkal rendelkező.
A gazdálkodáshoz kiválasztott állatok kora mellett rendkívül fontos azt is előre leszögezni, mely hasznosítási irány a fő célunk. Tejtermelés céljából sokan választják a holstein-frízt, hiszen hatalmas tejmennyiség termelésére képes, ám mivel már a kezdetek kezdetén eldöntöttem, hogy sajtot szeretnék készíteni a tejből, így inkább a koncentrált tejű fajták mellett tettem le a voksom. Javarészt a ma már őshonosnak számító magyartarka képezi mai napig az állatállomány nagyobb részét, akárcsak az elején, de helyet kap a jól ismert jersey és a kevésbé elterjedt brown swiss is.
Amikor meglévő üszőink számára bikát választunk, meghatározzuk a borjak genetikai hátterét. Ebben az esetben is elengedhetetlen az előretervezés. Amennyiben a cél a tehénállomány gyarapítása, vagyis tenyészállat-előállítás, ajánlott a jó tulajdonságokkal rendelkező üszőket szexált spermával termékenyíteni, így növelve az esélyét annak, hogy a születendő borjú üsző lesz. Ám nem szabad megfeledkezni a mértékletességről. Egy gazda nem hagyhat meg továbbtartásra minden születendő borjút… (sajnos).
Ugyanakkor, ha a születendő borjak eladása/hizlalása a cél, érdemes inkább húshasznú apaállatot választani. A jelenlegi termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatása – a korábbi pletykákkal szemben – nem köti ki, hogy csupán tejhasznú fajtába sorolt bikával termékenyíthető a tehén, vagy különben elesik a gazda a támogatástól, csupán a támogatásban érdekelt tehén fajtáját korlátolja. Bármely tenyésztési célt is követjük, mindenekelőtt figyelembe kell vennünk tehenünk adottságait, hogy az ellés várhatóan nagyobb komplikációk nélkül végbe menjen, a tehén és az újszülött is egészséges legyen.
A tenyésztésnél külön út lehet a fajtatiszta és a keresztezett párosítások kialakítása. Személy szerint én izgalmasnak tartom a genetika, az állattenyésztés csodáit, miként alakulnak egy-egy borjú tulajdonságai, ha különböző fajtákat keresztezünk. Hiszen tudjuk a genetika törvényeit, szabályait, a természet, a fajták ötvözése mégis tartogat meglepetéseket.
Eddig csupán a szarvasmarhákról írtam le a tervezési szempontokat, ám ez korántsem ilyen egyszerű. Mivel kifejlett korukban 6-8 mázsás állatokról van szó, így fontos alaposan átgondolni az ő igényeiket és a saját kapacitásunkat is. Szükséges számukra a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány, melyet az év minden napján biztosítanunk kell. Mindenképp tanácsos előtte megfelelően átgondolni, megvizsgálni az adottságokat, tájékozódni a választani kívánt faj igényeiről/szükségleteiről. Állatjólléti szempontból nem elhanyagolandó a férőhelyszükségletük és a jóllétük sem.
A hasznosítási irány kijelölése azért is fontos, mert a tejtermelő állományok esetében gondoskodnunk kell a fejés módjáról, amit javarészt gépesített formában oldanak meg manapság. Építhetünk fejőházat, kisebb tehénlétszám esetén fejőállást, vagy választhatjuk a mobil sajtáros megoldást is – ami esetemben remekül bevált. Praktikus, könnyen kezelhető, tisztítható és fertőtleníthető.
A cikksorozat következő részében arról mesélek, miként lesz egy üszőből tehén: „Csak eggyel kell többször feltennem a kelyheket, mint ahányszor az üsző lerúgja.”
Szarvasmarha: a mesterséges intelligencia fordulópontot jelenthet
