– Ha már beruházás, akkor érdemes a költségoldalt is érinteni. Egy komolyabb lineár, vagy körforgó öntözőrendszer beüzemelése hektáronként is több millió forintos költséget jelent. De egy dob beüzemelésénél is két oldalról közelíthető meg a kérdés: tízmilliós nagyságrenddel kell számolnunk egy-egy dob beszerzésekor, továbbá a jelentős munkaerőigényt sem lehet figyelmen kívül hagyni.

A munkametódusok kialakítása is komoly próbatétel egy-egy gazdaságon belül, a mezőgazdaság pedig köztudottan nem az az ágazat, amely vonzó lenne a munkaerő számára – magyarázta Szigeti Szabolcs.

A tavaszi időszakban, illetve az esőzések miatt kialakuló többletvíz levonulásáról és ennek megtartási lehetőségeiről is kikértem az államtitkár véleményét.

– Az Aszályvédelmi Operatív Törzs megalakulásával számos kedvező intézkedés látott napvilágot, melyek jó része szemmel látható fejlődést eredményezett a vidéken. Olyan csatornákban is látható víz, amelyekben eddig nem volt. A Kapj rá! című program elindításával a halastavak víztározó értékére hívjuk fel a figyelmet. Valójában a Vizet a tájba! kezdeményezést évszázados léptékben előzték meg ezek az alapvetően haltenyésztés céljából kialakított rendszerek. A vízmegtartás az egyetlen utunk: a heterogén eloszlású csapadék, valamint a folyamainkon megjelenő víztöbblet megtartása.

Ha már öntözési témánál jártunk, felmerült bennem, hogy a kutak öntözési célzatú használatának jogi szabályozása hogyan támogatja az ilyen célú vízkivétel megvalósulását napjainkban. Szigeti Szabolcs szerint több dolog is említésre méltó e tekintetben. Öntözés esetében a mezőgazdasági felhasználású kutak engedélyeztetési folyamata jelenleg az Agrárminisztériumhoz tartozik. Ez külön szervezeti ág, melyhez az elmúlt években átkerültek az állattartó telepekhez tartozó kutak engedélyeztetési folyamatai, amely ugyanúgy a szakhatóságok bevonásával történik. A kutak kezelése nagy szigorral történik, hiszen vízbázisainkat őriznünk kell – ez a kincs véges.

Arra a kérdésemre, miszerint a fenntartható vízgazdálkodási közösségek működése beváltja-e a hozzájuk fűzött reményeket, az államtitkár elmondta: a KAP-ban több öntözési pályázati felhívásunk is van. Kiemelendők a beruházási, gazdálkodóknak szánt támogatási lehetőségek. Jelenleg is van olyan nyitott szakaszunk, amely kapcsán érkeznek támogatási igények. A további kérelmeket október végéig van lehetőség benyújtani – mondta el a szakember.

Ezek kialakulását, fenntartását igyekszünk elősegíteni további támogatási forrásokkal. A közösség pontosan ezt a szerepet töltené be: egy olyan gazdálkodói közösségét, amely öntözővizet képes szolgáltatni.

Strukturális értelemben a szerveződés különálló jogi személyiségként működő szervezeti egység. A közösség beruházást végez a tagok gazdálkodási területén, valamint szolgáltatja a vizet. Jó és bevált spanyol minta alapján létrehozott öntözési közösségi mintázatokat igyekszünk meghonosítani, amelyek működőképesnek bizonyultak. Ezekre most is létezik hozzáférhető támogatás. Az újonnan megalakuló öntözési közösség esetében akár a tervdokumentációra is magas támogatásintenzitás igényelhető. Benyújthatók továbbá elszámolások, de magát a működést is egyszerűsített támogatás formájában tudjuk biztosítani: 75 millió forintig egy-egy közösség számára. Ez óriási előnyt jelent a közösségbe szerveződő gazdálkodók számára.

A Vizet a tájba! program agrárpolitikai lehetőségeket is nyújt. Épp születőben van egy pályázat, amelyet nem termelő beruházások esetében vehet igénybe a gazdálkodó, amennyiben vállalja, hogy területének bizonyos része elárasztás alá kerül. A kapcsolódó beruházási elemeket jelentős intenzitással tudjuk támogatni. Ez fogja megteremteni annak az alapját, hogy a későbbiekben az érintett területekre további támogatásokat juttathassunk. E támogatási rendszer alapjait most fektettük le.

Hogy van-e valamilyen limitáló tényező a pályázatokban való részvétel szempontjából, Szigeti Szabolcs elmondta: – részünkről nincsen, a gazdálkodónak szükséges vállalnia, hogy hat hónapon keresztül víz borítja a kijelölt földrészt. – Praktikusan olyan területek jöhetnek szóba, amelyek mély fekvésűek, a gazdálkodás szempontjából kedvezőtlen talajtani adottságokkal rendelkeznek, és megoldható a víz kivezetése, valamint annak megtartása. Természetesen nem kizárólag a kedvezőtlen adottságú területek esetében lehet alkalmazni az elárasztást, de gazdálkodói szemmel tekintve ez áldásosabb lehet.