0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 14.

Hamis diagnózisok hálójában: Kenya példája a brucellózis elleni küzdelemben

A brucellózis téves diagnózisa Kenyában évente több tízezer ember számára jelent felesleges antibiotikum-kezelést és súlyos gazdasági veszteséget. Egy új kormányzati döntés most a pontosabb tesztek felé tereli az ország egészségügyi rendszerét.

Téves diagnózisok ára: a betegek és az egészségügy veszteségei

A tejivás mindennapi jelenet Kenyában. A friss, gyakran pasztörizálatlan tej nemcsak táplálék, hanem a közösségi élet része is. Ám ebben az ártatlannak tűnő szokásban komoly kockázat rejlik: a brucellózis nevű bakteriális fertőzés, amely állatokról terjedhet át az emberekre.

Krónikus láz, izom- és ízületi fájdalom, hosszan elhúzódó gyengeség – ezek a tünetek könnyen összetéveszthetők más betegségekkel, így a páciensek gyakran rossz diagnózist kapnak.

Illusztráció
Forrás: Freepik

Kenyában sokáig a legelterjedtebb vizsgálati módszer egy olcsó, mindössze húsz centbe kerülő agglutinációs teszt volt, amely azonban a gyakorlatban rengeteg hamis pozitív eredményt produkált.

Ennek következtében évente több tízezer ember kezdett bele hathetes, megterhelő antibiotikum-kúrába úgy, hogy valójában nem is volt beteg.

A páciensek nemcsak felesleges gyógyszereket szedtek, hanem munkából is kiestek, családjaik anyagi terheit növelve, miközben az egészségügyi rendszer fölöslegesen túlterhelődött.

Egy kutatócsoport az ILRI és a Liverpooli Egyetem közreműködésével évekkel ezelőtt felismerte, hogy a probléma gyökere a diagnosztikai módszerben rejlik.

Amikor a betegek vérmintáit a jóval megbízhatóbb Rose Bengal teszttel is megvizsgálták, a korábbi pozitív eredményeknek csak a töredéke bizonyult valódi fertőzésnek. A különbség nem csupán orvosi, hanem gazdasági értelemben is óriási: a hamis pozitív esetek kezelése évente több százezer dollárnyi felesleges kiadást jelentett az országnak.

Politikai fordulat Kenyában: új tesztek a gyakorlatban

Illusztráció

A tudományos bizonyítékok végül eljutottak a döntéshozókhoz is.

2024 végén a kenyai kormány olyan irányelvet adott ki, amely előírja a kórházaknak, hogy a jövőben a Rose Bengal tesztet alkalmazzák.

Ez az áttörés azonban nem egyszerűen egy technikai váltást jelent, hanem hosszú éveken át tartó közös munkát kutatók, állatorvosok, kormányzati szakemberek és helyi közösségek között. Az új szabályozás azt ígéri, hogy a jövőben sokkal kevesebb lesz a tévesen kezelt páciens, és a valóban betegek célzott terápiát kaphatnak.

Mindez ugyanakkor rámutat arra is, hogy a brucellózis elleni küzdelem soha nem állhat meg az emberi diagnózisnál. Ez a betegség ugyanis az állatállományban gyökerezik. A fertőzött tehenek és kecskék sokszor látható tünet nélkül hordozzák a baktériumot, miközben tejet adnak, amelyet a családok nap mint nap elfogyasztanak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: