Ha csak az embereket kezelik, a fertőzés újra és újra visszatér. A megoldás így egy átfogó, „One Health” szemléletet kíván, amely az állatgyógyászatot, a közegészségügyet és az élelmiszer-biztonságot egyaránt magában foglalja.

Kenyában ma már kockázati térképek segítik a szakembereket, amelyek megmutatják, hol a legnagyobb a fertőzés előfordulása. Kiderült, hogy gyakran elég egy-két fertőzött állat egy nagyobb állományban ahhoz, hogy a betegség szétterjedjen az emberek között is.

Európa és Magyarország tanulságai: miért fontos a pontos diagnosztika?

Az Európai Unióban mára szigorú állategészségügyi szabályok és erős ellenőrzési mechanizmusok révén sikerült visszaszorítani a brucellózist.

Az uniós statisztikák szerint mindössze néhány száz emberi esetet regisztrálnak évente, főként a mediterrán országokban.

Magyarországon a fertőzöttség alacsony, az állatállományok mentes státusza pedig komoly érték a hazai mezőgazdaság számára. Ugyanakkor új kockázatok is felbukkannak: a kutyákban terjedő Brucella canis például egyre több európai országban jelenik meg, és ez a zoonózis új típusú fenyegetést jelenthet a jövőben.

A kenyai tapasztalat mindenesetre világos üzenetet hordoz Európa és Magyarország számára is:a  helyes diagnosztika nem csupán egészségügyi kérdés, hanem gazdasági és társadalmi ügy is. Az olcsó, de megbízhatatlan módszerek hosszú távon mindig drágábbaknak bizonyulnak, míg a pontos vizsgálatok révén megelőzhetők a téves kezelések, a túlzott antibiotikum-használat és a betegség újabb fellángolásai.