0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 18.

Frissítő falatok a Tolnai Zöldúton

A turista mindennek örül. Nem elég a táv, a gyönyörű környezet, a bélyegzőpontokon kínált egy-egy falat legalább annyira üdítőként hat.

Úgy érzi, nem csak gyalogol, itt vendég, akire gondolnak, akiről gondoskodnak, s ez még inkább bearanyozza a napját.

Ilyen volt a IV. Tolnai Zöldút Teljesítménytúra, annak is gasztrokulturális részét jártuk be. A szép tájakon kívül ugyanis azért is nagy az érdeklődés a túra iránt, mivel nem a megszokott módon, boltban vásárolt ételekkel, italokkal várják a túrázókat, hanem erre a rendezvényre készített helyi kézműves specialitásokkal, apró falatokkal.

Akárcsak a korábbi években, a helyi termékek népszerűsítése és a túrázók emlékezetes vendéglátása volt a cél. A visszajelzések szerint ez páratlan megközelítés az országban.
Fotó: Kiss Gergő

Házi tepertőkrém parasztkenyéren

Tolnában, a Tolnai-Hegyhát és a Völgység térségében vezető Tolnai Zöldút kiemelt célja a kultúrtörténeti, tájképi és környezeti értékek megőrzése, a hagyományok fenntartása és újraélesztése. Ennek érdekében jelenleg 14 települést, lelkes civileket, helyi termelőket és vállalkozásokat fog össze. Legnagyobb rendezvényük minden év májusában a Tolnai Zöldút Teljesítménytúra, melyre idén már az ország 259 településéről 1800-an érkeztek. Nyolc különböző hosszúságú gyalogos, kettő MTB kerékpáros és egy-egy lovas és kenus táv közül is választhattak a résztvevők, így ismerkedhettek meg a helyi értékekkel és a lakosokkal.

Fotó: Kiss Gergő

Első állomásunkon, a Hőgyész Szálláspuszta vadászháznál állandó a mozgás a kínáló asztalok körül. Aki befut a túrán, szinte alig akar továbbállni. Persze vonzó a kínálat. Házi sütemények mellett az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó falat a tepertő – vagy inkább töpörtyű? – -krémes kenyér.

A magyar néplélekben a hagymás-zsíros kenyérnél nagyobb népszerűségre csak a tepertőkrémes kenyér tett szert. A ropogós és lágy textúrák, a pirított és savanykás ízek igazi harmóniája.

Ez esetben csak egyre kell figyelni: legyen belőle elegendő! Mint kiderült, az előző nap került a zsírszalonna az üstbe, kisütötték, kinyomkodták, ledarálták, hozzá hagymát, mustárt, fokhagymát, főtt tojást és természetesen sót adtak. Az ízek teltek, harmonikusak lettek. A háromkilós parasztkenyér látványnak is ínycsiklandó volt, s felvágva magában is vonzó falat, megkenve pedig mennyei eledel.

Óriási volt az érdeklődés, mintegy 1800-an jelentkeztek a túrára, de mintha senki nem akart volna továbbmenni. Gyalogosok és kerékpárosok egyaránt nyúltak a kenyérszeletek után. Olyan finom falat nem lehet a hátizsákban, mint amit helyben kínálnak.

Fotó: Kiss Gergő
Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: