0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 19.

Frissítő falatok a Tolnai Zöldúton

A turista mindennek örül. Nem elég a táv, a gyönyörű környezet, a bélyegzőpontokon kínált egy-egy falat legalább annyira üdítőként hat.

Závodon az 1700-as évek elejétől vannak jelen a német ajkúak. Az első telepesek 1718-ban érkeztek Fulda környékéről Mucsiba, Lengyelre, Závodra. Ma ezt a három sváb települést is érinti a Tolnai Zöldút, a többi fuldai csoport Baranya vármegyébe került. A megszokott életvitelt folytatták, mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, később dohánytermesztéssel foglalkoztak, hozták magukkal a nyelvjárásukat, a szokásaikat. A szőlőtermesztést meghonosították a kedvező fekvésű, déli tájolású lejtőkön, a závodi templom környékén szőlőt termesztettek, a kedvezőtlen, északi lejtőkön pedig állatot legeltettek.

Az 1900-as évek környékén készített kataszteri birtokvázlatokon az látszik, hogy egy belterületi portához egy külterületi szőlő és présház is kapcsolódott.

Akkoriban több mint százat lehetett számolni a térképen, ma összesen négy maradt fenn belőlük, ezek védelem alatt állnak.

Fotó: Kiss Gergő

A svábok szegények voltak, ezért nagyon sok krumplis ételt főztek. Gyors harapnivalókat, hiszen este megjöttek a munkából, másra nem volt idő. Mint megtudtam, ünnepi ételnek számított a gőzgombóc savanyú káposztával meg tejjel. A savanyú káposztásba tettek oldalast is. A disznóvágáskor készült savanyú levest hívták szauresznek, belsőségekből készült ecetes, savanykás étel, amit csak ilyenkor tudtak a friss hozzávalókból készíteni.

Miközben beszélgettünk, sűrűn fogyott a sós sváb kifli, mintha mindenki csak azért jött volna a túrára. Aki pedig bevállalósabb volt, Szász Gábor révén a Kárpát-medence legjobb bérfőzött körtepálinkájával is megismerkedhetett.

Szörp saját fügéből

Egy településsel odébb Tevelen, a Jáhn Pince és Mediterrán Birtok fügelevélszörppel – és természetesen saját borral – fogadta a gyalogos és kerékpáros vándorokat. A házi szörpök reneszánszukat élik.

Fotó: Kiss Gergő

Mint kiderült, Jáhnéknál található az ország második legnagyobb egybefüggő fügeültetvénye. Két hektárnyi füge. A legtöbb francia és olasz fajta, amelyek már jól teljesítettek, bizonyítottan jobb fagytűréssel rendelkeznek, bírják az akár mínusz 15-16 °C-ot is.

Az ültetvény több mint 40 fügefajtából áll, van benne hétköznapi barna füge, zöld, lila, van köztük ovális, kerek alakú, hosszúkás, egyiket pedig banánfügének hívják, mert valóban lelógó, csüng a fán, mint a banán.

Mindegyik különböző ízű. A konyhákon és a gasztronómiában népszerű, sok étterem és fagyizó megkereste, és nagy mennyiségben viszik az ízletes gyümölcsöt Budapestre, Pécsre. Ami viszont megmarad, abból elsősorban lekvár készül, de terveznek pálinkát főzni is.

Fotó: Kiss Gergő
Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: