Példamutató munkának lehettünk tanúi a Bioeconomy Cluster (BEC) és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI), valamint annak Innovációt és Digitalizációt Támogató Egysége (ITE) által közösen szervezett tanulmányúton, melyet Regeneratív gazdálkodás és innovatív vetéstechnológia a gyakorlatban címmel hirdettek meg. Olyan gazdálkodók jöttek az ország különböző tájairól, akik már elkezdték vagy ezt követően szeretnének belevágni a forgatás nélküli talajművelésbe, és csatlakoztak a csoporthoz a téma iránt nyitott szaktanácsadók is.

Az első állomás a Duna bal partján elterülő Patince, azaz Patfürdő volt. Házigazdánkat, Pém Bálintot sokaknak nem kell bemutatni, hiszen az ökológiai szemléletű gazdaságáról ismert agrárközgazdász szinte minden, a témába vágó eseményen részt vesz. A korábban a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségében, az AGRYA-ban nevelkedő, és a szövetséggel ma is jó kapcsolatokat ápoló szakember elsősorban a biomák termesztésével és feldolgozásával hívta fel magára a figyelmet, de más irányú ökológiai tapasztalatait is szívesen megosztja gazdatársaival.

Tanúsított ökogazdaság

Szlovákia legdélebben fekvő települése, Patince az esztergomi érsekség hűbérbirtoka volt, ahol nem alakultak ki nagyobb családi gazdaságok. Dúlta a tatár, tizedelte a török, helyükre sváb, szláv gyökerű telepesek jöttek. Az 500 fős település nemcsak a római alapokra épült Árpád-kori templomáról híres, de kedvelt termálfürdőt is üzemeltet.

„A klíma meleg és száraz, ami alapjaiban meghatározza a gazdálkodást is”, mutatott körbe házigazdánk, aki azt is elmondta, korábban a faluban kajszit és zöldségeket termesztettek, amit szinte minden mennyiségben felvásároltak. Saját vállalkozásukat a dísznövénykertészként végzett feleségével a nagyszülők által visszakapott 40 hektáron kezdték, ahol 16-féle növényt termesztettek. A közgazdász számolt, és gyorsan kiderült, mára csaknem 500 hektáron, 38 parcellában dolgoznak. A vetésforgót leegyszerűsítették, és alapanyag helyett igyekeznek feldolgozott termékekkel megjelenni a piacon.

Az élelmiszeripari feldolgozó üzemet 2015-ben hoztuk létre, és az értékesítésbe is beszálltunk – osztotta meg tapasztalatait a szakember, hogy PEMAK márkanéven – ’Eat poppy, be happy’, Legyen mákod! szlogennel – helyben és Komáromban kis boltot üzemeltetnek, ahol saját termékeiket forgalmazzák. Nem mentek be a nagy üzletláncokba, ahol tapasztalatuk szerint alkalmanként olyan rejtett költségekkel állnak elő, ami már megkérdőjelezi a nyereségességet.

Mint Pém Bálint elmondta, a rendszerben a növények ugyanúgy versenyeznek, mint a lovak. A kukoricát, ami korábban a térség „királynője” volt, elhagyták, és azt figyelték, tőlük délebbre milyen kultúrák sikeresek. Hét éve már certifikált biogazdaságként működnek, amiben kimeríthetetlen lehetőséget látnak, de – véleménye szerint – sokan a támogatások miatt tértek át az ökogazdálkodásra. A vegyszeres gyom­irtás helyett inkább a sekély talajművelést választották, ám igazán kiforrott technológiával ők sem rendelkeznek. Sokat kísérleteznek a biogazdálkodásban, ezek javarészt azonban megállnak a próbálkozás fázisában.

– Szlovákiában bennragadtak az uniós források, ne firtassuk, miért. Így három évig nem tudtunk fejleszteni – vázolta a helyzetet.