0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 22.

Talajkímélő mezőgazdaság a Felvidéken

Nem kell messze mennünk a magyar–szlovák határtól, hogy betekinthessünk abba a gyakorlatba, amit az ottani gazdák a talajművelés során követnek.

Folyamatos talajtakarás

A szomszédos területen található bio­szója kapcsán a szakember elmondta, nem szeretnék bolygatni a talajt, ha mégis szükséges, csakis sekélyen dolgoznak. A választás azért esett éppen erre a növényre, mert keresett étkezési alapanyag, tonnájáért ezer eurót kínálnak. Pém Bálint bevallotta, az első évben nem volt igazán sikeres, több volt a gyom, mint a szója. Szója és kukorica esetében megvárják, míg megjelennek a T4-es gyomok, és ahhoz időzítik a vetést. A fizikai gyomirtást egy svéd géppel oldják meg, amit egyszerűen csak „mechanikus glifozátnak” neveznek.

A bioszója keresett a piacon
A bioszója keresett a piacon

Biokukoricát egy 70 hektáros és egy 5 hektáros táblában termesztenek, ám a kisebbikből a varjak szinte teljesen kiették a vetőmagot.

Úgy tervezték, a kukoricába, amerikai mintára, hatméteres rozssávokat vetnek, amit lehengereznek és vetik a szóját. Sajnos ez a „rozspaplan” sem tudta megtartani a nedvességet.

Az alleopátiára vonatkozó kísérletük – ahol a 60 méteres kukoricát követte a 6 méteres szójasáv – két éve nem működik, így pontot tettek a próbálkozás végére.

A szakember a bemutatón kiemelte, hogy igyekeznek a talajt minél hosszabb ideig folyamatosan takarva tartani, miközben a gyomok ellen a megfelelő talajmunkával lehet védekezni. A mulcsos talajt ásógéppel dolgozzák meg, majd 2-3 napos várakozást követően, amikor megülepszik a föld, vetik a kukoricát. Házigazdánk hozzátette, egy-egy ilyen „kapirgáló gép” 20 ezer euróba is kerülhet, ami megkérdőjelezi a támogatás nélküli biogazdálkodás jövedelmezőségét.

A területbejárást követően Pém Bálint – akit közgazdászszemlélet és kísérletező kedv jellemez – újra a mákot hozta szóba, amivel 2008 óta foglalkoznak. A vetésforgótól függően évente 50-70 hektáron termesztik bioban, ehhez integrálnak 50-100 hektárt hagyományos módon dolgozó gazdáktól. Fehér, barna és kék mákkal is foglalkoznak, a különböző színű, bérben feldolgozott mákolajak között jelentős ízkülönbségek mutatkoznak. A szakember rámutatott, egyre többen vágnak bele a máktermesztésbe úgy, hogy nem mérik fel a piaci igényeket.<!–

Vetőgép no-till technológiára

Következő állomásunkon, Tvrdosovice, azaz Tardoskedd határában Boros Tamás saját fejlesztésű, KINZE és AgLeader alapokra épülő, rugalmasan beállítható BORY 400 no-till vetőgépe mutatkozott be. A Lewian Swiss s. r. o.

Kukoricatarlóban is tökéletesen dolgozik
Kukoricatarlóban is tökéletesen dolgozik

olyan családi vállalkozás, amely a mezőgazdasági gépek, különösen a vetőgépek fejlesztésére, innovációjára és gyártására szakosodott. Zászlóshajójuk a BORY vetőgép, amelyet többéves gyakorlati tapasztalat alapján terveztek meg.

A no-till technológia kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok kialakításában. Lényege, hogy minimalizálja a talaj bolygatását, ezáltal megőrizve annak szerkezetét és szervesanyag-tartalmát.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság