Az utóbbi öt évben azon dolgoznak, hogy hogyan lehet további értéknövelő technológiákat beépíteni. Tagjai több nemzetközi kutatási konzorciumnak. Most zárul le például az a kutatási projekt, amiben azt vizsgálták, ki lehet-e váltani a laskagomba-táptalajban a szalmát legalább részben, és ha igen, milyen melléktermék alkalmas erre a célra. A témafelvetés a szalma hirtelen drágulására vezethető vissza, ugyanis az energiaválság és az aszály hozadékaként egy év alatt duplájára ugrott a szalma ára.

Az energiafűz alkalmasnak látszik, bár genotípus-szinten eltérő a gombahozamra gyakorolt hatásuk. A biomassza szélesebb körű hasznosításának és ezzel együtt a biomassza alapú gazdaságra való áttérésnek egyik hátulütője, hogy nagy a kiinduló térfogat, drága a szállítás. Ezt úgy lehet ellensúlyozni, ha a biomasszát úgynevezett regionális biofinomítókban átalakítjuk, térfogatát csökkentjük. A laskagomba-termesztés felfogható egyfajta biofinomítóként is, hiszen a gombamicélium a lignint, cellulózt is bontja, ami megfelel egy előfeltárási folyamatnak, magyarázza a szakember.

Folyamatosan fejlesztenek

A Margin Up projekt a Horizon Europe keretében nyert támogatást, ami a marginális mezőgazdasági területek hasznosítását célozza. A magyar esettanulmány vezetője a Pilze-Nagy Kft., amiben azt vizsgálják, hogy a Homokhátság félsivatagos, homokos területeit hogyan lehet átállítani a mind kockázatosabb növénytermesztésről biomassza-termelésre, amit aztán a gombatermesztésben lehet hasznosítani. Két félhektáros demonstrációs területet vontak be a vizsgálatokba azzal a céllal, hogy alternatívát tudjanak mutatni a gazdálkodóknak.

Kedvezően alakítja a mikrokörnyezetet, árnyékolja a talajt egész nyáron, mivel télen takarítják be. További előnye, hogy a gyökér a talajban marad, ezért talajforgatás nélkül művelik, ami javítja a talajéletet.

Növeli a biodiverzitást, fehér virága jó mézelő. Az eddigi eredmények szerint nem is lesz invazív, mivel könnyen bent tartható az eredeti ültetési területben. Az energiafűzről hamar kiderült, hogy homokon nem érdemes foglalkozni vele, helyette évelő rozzsal próbálkoznak. A projektben meghatározott cél ugyanakkor nem zár ki más hasznosítást sem, a bársonymályvát például állati takarmányként is tesztelik. A projekt egy nemzetközi soktagú konzorciumban valósul meg, a magyar esettanulmány tagjai a Kujáni Kft. mellett a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nkft. és az Innomine Kft.

Az idén ősszel zárul saját üzemük korszerűsítése. A laskagomba alapanyag-előállító üzemet bővítették, 200 kW napelemet telepítettek, energetikai fejlesztéseket hajtottak végre és a gombatermesztést is fejlesztették. – Belső elkötelezettséggel lehet véghez vinni, amit én csináltam, mondja Adrienn, ezért nem bánja, hogy lányai inkább a művészeti pálya felé fordultak, noha amikor apróságok voltak, mindenhová magával vitte őket.