Azért fogalmazok így, mert több olyan tényező is közrejátszik a kalkulációban, amire nincsen közvetlen ráhatásunk. Például az, hogy hány köbméter gáz töltődik bele, valamint, hogy milyen átmérőn, mekkora csúcsmagasságon durran.
A rendelkezésre álló gyártói adat nem teljesen pontos és már 1-2 méter eltérés is kilométeres differenciát eredményezhet.
Mennyiben befolyásolta az időjárás a felengedés dátumának kiválasztását?
A meteorológiai körülmények szélsőséges befolyást gyakorolhatnak a hungarocell borítású szondára: kánikulában a műszerek túlmelegedhetnek, nagyon hidegben pedig befagyhatnak.
Amennyiben az előzetes számítások ilyesmit jeleznek, elhalasztjuk az indítást, mivel nem tudunk 300-400 kilométeres távot utazni a ballon után.
Mit gondolsz, kísérlet motiválhatja a fiatalokat a kutatói pályán való elhelyezkedésre?
Abszolút, igen. Ékes példája ez annak, hogy a tudomány nem merül ki az „unalmas” tantermi és laborkísérletekben, hanem számtalan érdekes kutatási módszer létezik. A mi ballonunk a sztratoszféra felső részéig emelkedett, ami elképesztően izgalmas, hiszen még mindig nagyon keveset tudunk a világűrről. Fantasztikus felvételeket készített egyébként a szonda, amik szó szerint és átvitt értelemben is új perspektívát adtak.
