A kutatók azt várták, hogy az árvizek jó hatással lesznek az állományra, míg a tűz csökkenti a számukat. Az eredmények azonban pont az ellenkezőjét mutatták… A tűzesetek után a fajszám stabil maradt. Ez összhangban van korábbi kutatási eredményekkel, amelyek dokumentálták, hogy sok békafaj meglepően jól bírta a súlyos nyári tűzeseteket rövid távon.

Bár ez jó hír a békák számára, a tüzek hosszú távú következményei továbbra sem ismertek, különösen az esőerdei fajok esetében, amelyek nem szerepelnek olyan sokat a FrogID adathalmazában. Ezek megfigyelésére tehát szükség lesz a jövőben.

Túl sok víz

A kutatás igazi meglepetése az árvizek hatása volt. Úgy tűnik, a békáknak is lehet túl sok a jóból, ha vízről van szó. A fajgazdagság jelentősen alacsonyabb volt az elárasztott területeken az árvizek után.

Az is lehetséges, hogy az árvíz olyan anyagokat tartalmazott, mely tömeges békapusztulást okozott. Az elhullott békák harmadánál ugyanis növényvédőszer-maradványokat találtak.

Az árvíz utáni vízzel telített élőhelyek kedvezhettek a kitrid gomba terjedésének is. Ez a kórokozó felelős a pusztító kitridiomikózis fertőző betegségért, amely a kétéltűek bőrét támadja meg, letargiát és túlzott bőrhámlást okozva. Ez a betegség világszerte óriási gondokat okoz, tömeges pusztulásokat és kihalást okoz.

Az ausztrál tanulmány intő jel lehet Európában is, hiszen egyre gyakoribbak az árvizek és a bozóttüzek is. Az élővilág, különösen az érzékeny kétéltűek pedig nehezen alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Mivel az ökoszisztéma fontos tagjai, fontos megőriznünk őket. Ehhez azonban tudnunk kell, milyen veszélyek fenyegetik őket, különösen a klímaváltozás kapcsán.