A javulás mértéke számokban

A genetikai fejlődés másik példáját bizonyítja, amikor közepes testű, 75 hetes tyúkokkal a barna héjú tojás előállítását vizsgálták három különböző időpontban: 1970-ben, 2000-ben és 2024-ben. A tojástermelés 1970-ben évente 239 darab volt tyúkonként, ez 2000-re 306-ra, 2024-re pedig 345-re nőtt, tehát mintegy öt évtized alatt a növekmény tyúkonként meghaladja a 100 tojást. Az is érdekes, hogy a csúcstermelést milyen szinten hajtották végre. Ez 1970-ben 86 százalékot mutatott, 2000-ben 95 százalékot, 2024-ben pedig eljutottak a 97 százalékos szintre. Újabb érdekes adat, amikor azt vizsgálták, hogy a tyúkok hány hetes korukban jutottak el a tojástermelés csúcspontjára. Amíg 1970-ben a 29. héten, addig 2000-ben a 26. héten, 2024-ben pedig a 25. héten tudták produkálni a legmagasabb szintet.

A tojástermelésben a tyúkok a 75. hetes korukig 1970-re 55 százalékra, 2000-re 74 százalékra, míg 2024-re 82 százalékra jutottak. Ha a tojástermelés össztömegét nézzük (ugyancsak 75 hetes korban), akkor az 1970-ben 14,9 kilogrammot tett ki, 2000-ben eljutott a 19,2 kilogrammig, 2024-ben pedig 21,9 kilogramm tojás jutott egy-egy tyúkra. További érdekesség, hogy a 18 hetes jércék testtömege miként alakult a különböző időszakokban. A bázisnak tekintett 1970-es években még 1,75 kilogrammot, 2000-ben 1,55 kilogrammot, míg 2024-ben 1,48 kilogrammot nyomott egy 18 hetes tojó jérce. Ha pedig a 75 hetes testtömeget nézzük, akkor kiderül, hogy 1970-ben egy tojótyúk 2,5 kilogramm volt, 2000-re ez 2 kilogrammra mérséklődött, míg 2024-ben 1,88 kilogrammra csökkent. Mindezen időszak alatt az elhullási százalék is számottevően javult, mert 1970-ben még 10 százalékot regisztráltak, 2000-ben 6 százalékot, míg 2024-ben 5,7 százalékos elhullást könyvelhettek el.

Jó beltartalmi értékekkel bír

Most pedig lássunk néhány részletet a szakmai előadásokból. Ana Maria Lopez Sobaler spanyol professzor különösen a tojás beltartalmát vette górcső alá. Ha 100 grammra vonatkoztatjuk, akkor 8 mikroelem esetében igen bőséges az ellátottság, és szinte mindent felülmúlóan jó a tojás B12-tartalma. A normális pszichológiai működéshez ez a vitamin kiemelt jelentőségű. A triptofán pedig a serotonin képződését segíti elő, így az idegi ingerület-átvitelhez megkerülhetetlen.

A kolin képződésre és a tojás kolintartalmára is felhívta a figyelmet az előadó. A tojásban ez 250-es kolin értéket mutat, ettől csak a csirkemájé jobb 300-as, valamint a borjúmájé, 410-es értékkel. Konkrétan ennyi milligramm kolint tartalmaz az adott termék. A szójamagnál 110-120-as érték jelentkezik. Aki két tojást eszik meg naponta, az 250 milligramm kolinhoz jut hozzá. A kolin különösen aktív szerepet tölt be a méhburokban és a placentánál. Orvosilag igazolt, hogy a terhesség harmadik harmadában 450 milligramm kolin bevitele szükséges. Kísérletben vizsgálták meg, hogy miként hat az időskori demenciára, annak a megjelenését 7,66 évvel késleltette. A professzor asszony kitért arra a sokat hangoztatott vádra, hogy a tojás növeli a koleszterinszintet. Itt érdemes megjegyezni azt, amit Horn Péter professzor korábban ismertetett egy hasonló fórumon. A Time 1984-ben közölt cikke indította el a lavinát, amiről később kiderült, hogy a vizsgálat körülményei enyhén szólva szakszerűtlenek voltak.

Újabb változás akkor történt 2011-ben (szintén a Time hozta le), amikor fölvetődött, hogy okszerű táplálkozás esetén mit együnk, mert a felsorolásban ott van azóta is a tojás.