Valaha a Bábolna Rt.-nek volt a juhtenyésztési központja, közben hozzáfogtak a tojástermeléshez, a jérceneveléshez, ám az egy időre abbamaradt. A volt állami gazdaság privatizációja 2008-ban zajlott le, a helybeli dolgozókkal és környékbeli gazdákkal összefogva sikerült dr. Harcsa Attiláéknak előbb az épületeket, majd az állományt, a gépeket és végül a termőföldet is megszerezni. A kft. három településen, Szendrőn, Abodon és Galvácson gazdálkodik, az 1500 hektár pedig a szántón kívül magában foglal némi legelőt és erdőt is.
A föld magánszemélyek tulajdonát képezi, ők igénylik a földalapú támogatást, a kft. pedig bérben megműveli számukra a területet. Ezt a szolgáltatást elsősorban a tulajdonostársak veszik igénybe. Az 1500 hektárból a Szendrői Gazdaság Kft. 300 hektárt bérel, a többi a tulajdonostársak és a családtagok nevén fut. A gépek a kft. tulajdonában vannak, csakúgy, mint az épületek és más eszközök. Az állattenyésztésben dolgozókat a kft. foglalkoztatja.
Annak idején odáig jutottak, hogy évente felneveltek 400 000 jércét, amiből 40 000 tojótyúkként ebben a gazdaságban termelt, mert a többi állatot tenyész-alapanyagként értékesítették. A rendszerváltoztatás sodrában ez az ágazat a 2000-es évek elejére megszűnt náluk működni. Az a mondás járja, hogy ha egy állattenyésztő telep bezárja a kapuját, az végérvényes döntés, újból az már nem indul be. Szendrőn másképp alakult, mert 2015-ben állami támogatás segítségével újra tudták indítani a tojóbaromfi tartását és nevelését.
Egész éves foglalkoztatás
A pénzen túl a tovább élő nosztalgia és a korábbi kiemelkedő szakmai hírnév is segítette a baromfinevelés feltámasztását a Szendrői Gazdaság Kft.-ben. Az ott maradó szakemberek, akik korábban nagyon megtanulták, hogyan kell a baromfival bánni, újból hozzáfogtak ennek az állatnak a tartásához. A kitűnő tojástermelő fajta változatlanul élt a környékbeliek emlékezetében, arrafelé a szendrei jérce biztos szakmai tartalmat sugárzott magából.
A dolgozók munkaidejébe belefért, hogy összeszedjék a tojásokat, és ez gazdasági oldalon mindennapos árbevételként jelent meg. Évente most mintegy 10 millió darab étkezési tojást állítanak elő, ezt 60 millió forintért tudják értékesíteni. A tojástermelés napi árbevétele 350 000 forint körül alakul, és ez érvényes az év minden napjára, még az ünnepnapokra is. Az így keletkező folyamatos árbevételnek köszönhetően nem kell felvenni működési hitelt, ebből a napi kiadások fedezhetőek. A jércenevelés értéke ugyanannyi, mint a tojástermelésé, tehát éves szinten mintegy 60 millió forint.
Új istállókat építettek
Amikor a tojóbaromfi újraindítása mellett döntöttek, gyökeres változások következtek. Előbb végigjárták a régről megőrzött szakmai kapcsolataikat, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a tojástermelésben az elmúlt másfél évtizedben milyen fontos szakmai változások történtek. Kiderült, hogy az eltelt idő alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül az ágazat, főként a tojástermelés technológiája változott kedvezően. Éppen ezért nem a régi dolgaikat vitték tovább, hanem az új módszereket kezdték megvalósítani. Mindez azért lehetett sikeres, mert a fejlesztésükhöz kaptak vissza nem térítendő állami támogatást. Pályáztak, nyertek, és a zöldmezős beruházásokkal új alapokra helyezték a tojástermelésüket. Vadonatúj istállókat építettek, és a fejlesztésben eljutottak odáig, hogy a régi kapcsolatból megmaradt bábolnai technológusok már a tervezésbe is aktívan bekapcsolódtak. Ez lett az oka annak, hogy Szendrőn sikerült a versenytársakétól eredményesebb termelési szintet kialakítani.
