Előnyös lehet az osztott takarmányozás
A tojótyúkok osztott takarmányozásának előnyeiről és a költségoldalon felvetődő hátrányairól Pál László, a MATE Georgikon Campusának Élettani és Takarmányozástani Intézetének munkatársa számolt be. Létezik a hagyományos tyúktakarmányozás, amikor teljes értékű, azonos összetételű, általában dercés takarmánykeveréket kapnak a madarak egész nap. Az úgynevezett alternatív takarmányozások során létezik a válogató, az osztott vagy kétszakaszos, illetve az egész szemű gabonás keverék etetése.
Az egyik takarmányt délelőtt, a másikat délután, mert a tojásképződés folyamatához igazítják a táplálóanyag-ellátást. A tyúkoknál általában délután nagyobb az energiafelvétel, és a tojásképződés során a tojásfehérje 80 százaléka három óra alatt szintetizálódik a madárban. Amíg délelőtt a tyúk alig kíván kalciumot, délutánra kalciuméhessé válik. Ami a foszforral együtt előbb délelőtt beépül a csontozatba, az délután onnan „megy” a tojásba, a tojáshéj képződése érdekében.
Fotó: Andreas Göllner , Pixabay
A vizsgálatok szerint az osztott takarmányozás hatására a tyúkok tojástermelése nem gyengült. Ez a takarmányozási rendszer valamennyi genotípusú tyúk esetében jó, azonos tojástermelés mellett kevesebb takarmány-felhasználást igényel. Környezetvédelmi előnye, hogy kevesebb nitrogént bocsátanak ki a környezetbe, és a nitrogén formája is amino, azaz vizeletnitrogén. A hagyományos táp kilogrammonkénti költsége 108,9 forint volt, az osztott tápoké ehhez képest kilogrammonként 4,70 forinttal olcsóbban megoldható. Az is igaz, hogy az energiaellátás erősen befolyásolja a megtermelt tojások darabszámát, de azonos feltételek mellett egy kilogramm tojás előállításához, osztott takarmányozás esetén, 4-5 százalékkal kevesebb táp is elegendőnek bizonyult.
Néhány további előny, ami az osztott takarmányozási technológia kedvező hatását bizonyítja, hogy például a tojás tömege darabonként közel 1 grammal lett nagyobb, javult a tojáshéj szilárdsága és az úgynevezett sűrűfehérje magassága. A tojáson belül a sárgája színe, a sárgája magassága és a sárgája átmérője is több lett akkor, amikor a tyúkokat osztott takarmányozásban részesítették. A napi takarmányfelvétel a kontroll 114 grammjáról 107,8 grammra csökkent, ha pedig a tyúkonként elfogyasztott takarmány naponkénti megtakarítását vesszük figyelembe, az a kontroll 12,4 forintjával szemben 11,2 forint, tehát a megtakarítás tyúkonként és naponta 1,2 forint. Ez 9,7 százalékos megtakarítást mutat, amire érdemes odafigyelni.
Nem kétséges a megtermelt tojás mennyiségi növekedése
Az Európai Unióban 2004-ben 6664 ezer tonna tojást állítottak elő, ennek 15-15 százalékát a franciák és a németek, 14 százalékát a spanyolok, 12 százalékát az olaszok, 10 százalékát a lengyelek és 9 százalékát a hollandok. A fennmaradó 25 százalékot a többi 20 ország termelte együttvéve. A globális tojáspiacot vizsgálva kiderül, hogy évenként viszonylag lassú növekedésre számíthatunk egészen 2035-ig, mostanság még 2,1 százalékos, míg 2035-től 2 százalékos tojástermelés-növekedést prognosztizálnak. A tojásfogyasztás 1995–2025 között megkétszereződött, az induló 16 000 ezer tonnáról 360 00 ezer tonna fölé ugrott. Az elkövetkező évtizedben lassú növekedésre, maximum 1,5 százalékos bővülésre számíthatnak a tojástermelők az EU-ban, az Egyesült Királyságban és Oroszországban, Észak-Amerikában, Chilében, Japánban, Dél-Koreában, Kínában, valamint Dél-Afrikában.
Az előadó a különböző takarmány-kiegészítők és adalékanyagok mellett kitért a különféle rovarok, azok szárítmányainak felhasználására. Tehát nem az ember eszi meg a rovarokat és származékait, hanem a baromfival etetik fel a testtömeg-gyarapodás és a tojástermelés növelésére.
Legelőtől a tojástermelésig: egymásra épülnek a tevékenységek
