0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. november 22.

A termelői szervezetek támogatására a jövőben még inkább szükség lesz

Több mint 160 résztvevővel hazánkban rendezik a termelői szervezetek tizenkilencedik tanácskozását. Az ICOP 2025 rendezvényen 19 előadás hangzik el, és a legjobb magyar tészeknél tett látogatások zárják a nemzetközi eseményt.

Másodszorra sikerült Magyarországon megrendezni a tészek nemzetközi tanácskozását, az ICOP 2025-öt, mondta bevezetőjében Wolfgang Braunstein, a szervező gfa-consulting ügyvezetője. A tervbe vett rendezvényt a Covid-járvány hiúsította meg. Most a FruitVeB társszervezésével valósult meg a rendezvény, Székely Dóra és Kelemen Péter személyes közreműködésével. Sok még a nyitott kérdés a 2027 utáni uniós szabályozásban, amikre közös választ kell keresni, előtérbe helyezve az egységesítést a lehető legtöbb téren. Az induló új uniós ciklus sorsdöntő lesz a tészek szempontjából, hangsúlyozta köszöntőjében Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.

Minden tagországban nagy nehézséget okoz a klímaváltozás, az energia és a felhasznált anyagok árának emelkedése, ami veszélyezteti a stabil árualapot, hangsúlyozta.

Széttagolt az uniós zöldség-gyümölcs ágazat

Az első nap előadásai az európai zöldség-gyümölcs szektor általános állapotát, az előttünk álló kihívásokat részletezték. Cindy van Rijswick, a Rabobank élelmiszer és agrobiznisz kutatócsoportjának stratégája a közvetlen piaci lehetőségekről elmondta, hogy az EU-ban nő a háztartások elkölthető jövedelme, 2021-től 2025-re 6%-kal emelkedett, tehát lenne lehetőség a forgalom bővülésére. Ennek ellenére az látszik, hogy a Covid-időszak fellendülését követően ismét körülbelül a 2020-as szinten maradt a zöldség-gyümölcs forgalom. A várható vásárlásokat befolyásolja, hogy Franciaország és a skandináv államok kivételével Európában mindenütt öregszik a társadalom, becslések szerint 2035-re 18 millióval kevesebb aktív dolgozó lesz.

zöldség kertészet

Világszerte gyorsan nő a zöldség-gyümölcs termelés, az EU-ban enyhén hullámzóan, de folyamatosan kissé csökken. A fejenkénti fogyasztás nem éri el a WTO által javasolt napi 400 grammot, és az emberek érdeklődése a különlegesebb termények felé fordul, mint a bogyósok vagy az avokádó.

Az európai termelés nagyban befolyásolja az energia és az inputanyagok árának emelkedése, utóbbiak 2020-hoz képest Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben, 165%-ra. A legkevésbé a francia termesztőket sújtotta az inputanyagok áremelkedése, ott 125%-os lett a drágulás. A jövőben sem várható, hogy csökkennek ezek az árak. Az ágazat unión belüli kereskedelme nem nagyon változott, a legtöbb árut Spanyolországból és Hollandiából szállítják a tagországokba, sőt, a spanyolok világszinten is a legnagyobb exportőrök. Sokat ugrott előre ebben a rangsorban Mexikó és Thaiföld, bekerülve a legnagyobb exportőrök közé, Hollandia, az USA, Chile, Peru és Kína társaságába. Ezekben az országokban jellemzően nagy termelők tevékenykednek, akik sokat költenek a minőség javítására, új fajták bevezetésére.

Ezzel szemben az Európai Unióban széttagolt a termesztés, a gazdaságok kétharmada 5 hektárnál kisebb területű. A 100 hektárnál nagyobb gazdaságok aránya nem éri el az egy százalékot. Ugyancsak igen sok a kereskedő is, 45 ezer zöldség-gyümölcs kereskedőn keresztül jut el az áru a fogyasztókhoz, összesen 210 milliárd euró értékben. A tíz legnagyobb kereskedő a forgalom 12%-át tudhatja magáénak.

Összegzésképpen Cindy van Rijswick hangsúlyozta, hogy az ágazatban a jövőben is emelkedni fognak a költségek, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a termékek minőségére és a hatékonyság javítására. Új fajtákra és beruházásokra van szükség, amiben az EU-nak támogatnia kell a termelői szervezeteket.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu