Egységes növényvédelmi rendszert javasolnak
Hasonló képet festett a Copa Cogeca zöldség-gyümölcs munkacsoportjának szóvivője, Luc Vanoirbeek. Négy fontos kihívást sorolt fel: a klímaváltozás, a növényvédelem, a piaci ingadozások és a szociális érzékenység befolyásolja leginkább az ágazat jövőjét. A klímaváltozás következtében vízhiánnyal, árvizekkel, viharokkal, aszállyal kell szembenézni, és elsősorban a növényházi termesztéssel lehet kivédeni ezeket a káros hatásokat. Ahhoz azonban fejleszteni kell a megújulóenergia-termelést is. Ezen kívül a vízgazdálkodás megújítására és új technológiák bevezetésére van szükség. A gazdáknak pedig célszerű valamilyen kockázatkezelő rendszert működtetni és biztosítást kötni.
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
Lassan születnek meg a kivont szereket pótló új megoldások, a károsítók pedig ellenállóvá válnak, ha mindig ugyanazokat a hatóanyagokat használjuk ellenük. Mindezek következtében nagyobb lesz a termésveszteség, és romlik a jövedelmezőség. A nagy beruházók a szigorú megkötések miatt inkább oda mennek, ahol nem kell ilyesmivel szembenézniük. A kisebb termények és kisebb országok vannak a legnehezebb helyzetben a növényvédelem terén, ilyen például a belga körtetermesztés. Módosítani kellene a 1107/2009-e rendeletet, és egyforma szabályozást alkalmazni az egész unióban, ezt jelenti az egy Európa, egy zóna megközelítés.
Nagy-Britanniában például 22 millió fontos veszteséget okozott, hogy nem tudtak elég külföldi munkaerőt alkalmazni. Gondot okoz a bizalomhiány is, ezért létezik 300 különböző minőségi rendszer, mindegyik a maga adminisztrációs terheivel. A kereskedők is saját szermaradék-határértékeket követelnek meg, ami ugyancsak nehezíti a termesztők dolgát. A két félnek megegyezésre kellene jutnia, hogy egy, tudományosan megalapozott MRL-értéket fogadnak el.
A jövőben is támogatni kell a termelői szervezeteket, nemcsak azért, mert jelentős beruházásokra van szükség a kihívások kezeléséhez, hanem azért is, mert az unión belüli verseny erősödéséhez vezetne, ha csökken a támogatásuk.
